Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Kujbusné Mecsei Éva: Az újratelepült Nyíregyháza kapcsolatrendszere (1753-1848)
hálója hatvány szerűen megsűrűsödött. Minden kapcsolatfelvételi módot kihasználtak a jogi tanácsért és képviseletért, valamint a váltságösszeg előteremtéséhez szükséges hitelért. A levelezőkönyv tanúsága szerint tekintélyes számú levelet írtak, de a hivatalos ügyintézés során számos felirat és átirat is keletkezett, ugyanakkor - mint az iratokban rejlő utalásokból és a kiadási lajstromokból sejtem lehet - éltek a személyes kapcsolat nyújtotta lehetőségekkel is: deputátusok indultak ágenst fogadni, ügyvédet, hitelezőket keresni, sőt az elöljárók és városlakók más városban élő rokonaik, barátaik által igyekeztek liírekhez jutni, a szükséges üzeneteket „hat lépésben" a címzettekhez eljuttatni. 14 A megváltakozáshoz azonban nemcsak a két földesúri család tagjait kellett megnyerniük, hanem szükség volt a nemesi vármegye jeleseinek írásos ajánlására, az országgyűlésen pedig hatékony képviseletre. Mindehhez közvetett vagy közvetlen kapcsolatokat kellett keresni. A támogatásokért induló küldöttek (főként bírák, nótárius, majd a fiscalis, valamint a városi és nemesi tanács tagjai) azonban, jól ismerve a kapcsolatfelvétel és a további szükséges esetekre szóló, jó emlékezetben való megtartás" módját, el sem indultak ajándékok, ún. kedveskedések nélkül. Az alkalmi ismeretségek mellett az örökváltság rákényszerítette a várost, hogy hosszú távú kapcsolatokat is keressen, hiszen a nagy összegű váltság 15 kifizetéséhez olyan hitelezőket kellett találnia, akik évekig vagy akár évtizedekig hajlandóak voltak itt hagyni a pénzüket. A kölcsönügyletek vállalásához az alapot elsősorban az a kapcsolati tőke jelentette, amelyet a bevándorlók hoztak magukkal. Az impopulációs közösség tagjai, majd a bevándorolt lakosok és elöljáróik tudták ugyanis, hogy hol kihez lehet fordulni, kitől milyen nagyságú összeget lehet remélni, és ki az, aki akár hitelezni tud, akár nem, információval mindenképpen szolgál azokról, akiket érdemes felkeresni. A kapcsolatokon is alapuló hitelszerzés jelentőségét mutatja, hogy a korszakban megváltakozni szándékozók és a procedúrához a pénzt is előteremtő települések száma nem éri el a két tucatot. Szabolcs megyében például Nagykálló kísérlete szenvedett kudarcot, de említhető Hódmezővásárhely esete is: a város kérésére maga Kossuth Lajos mozgósította külföldi kölcsön felhajtására a Magyar Kereskedelmi Társaságot—sikertelenül. Kossuth 20 helységről tudott, amelynek a hitelhiány miatt hiúsult meg a váltsága. 16 Nyíregyháza hitelfelvételéhez a gazdasági alapot a szántóföldi gazdálkodás és a piacképes pusztai állattenyésztés adta, míg a bizalmi tőkét az ismeretség, illetve az a hozzáállás jelentette, hogy a város elöljárói nem szegték meg adott szavukat: az intere14 A hálózatelemzéshez figyelemre méltóak Stanley Milgram, Duncan Watts, Erdős Pál, Rényi Alfréd, Csermely Péter és Barabási Albert-László elméletei. Az általuk leírt hálózatjellemzők közé sorolható a kisvilág-elmélet, amely szerint a föld olyan kisvilág, ahol mindenki átlagosan hat lépés távolságra van bárki mástól. A hatlépésnyi távolság már Karinthy Frigyes Minden másképpen van című, 1929-ben megjelent tárcagyűjteményének „Láncszemek" című fejezetében is megjelent. BRAUN 2003. 15 1803-ban a Dessewffyek 320 ezer rénes, majd 1824-ben a Károlyiak 730 ezer bécsi forintban állapították meg az örökváltság összegét, amely a pénz lakosoktól és hitelezőktől való megszerzésének költségét, valamint a kölcsönök kamatát is tekintve kétszer annyiba került a városnak. 16 Lásd VARGA 1985. 22-25. p.
