Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Bariska István: Kőszegi elit 1568-1648 között
Bécs alá volt rendelve (Paul Dauchner, Christoph Gelharius, Johann Sagittarius, Jacob Gaius, Georgius Rehius, Samuell Hammel, Georg Rohr, Johann Georg Braun, Johann Wellmann, Martin Rhein, Abraham Diemer, Jakob Schweiger). 69 A jegyzők nevének német volta jól felismerhető a nevek humanista változata ellenére is. Nincs nyoma a kooptálás rendszerének. Van viszont példa arra, hogy korlátozott időre helyettes bírót választottak a távol lévő vagy valamilyen okból akadályoztatott, de hivatalban lévő városbíró helyett. Sajnos arra sem maradt hely, hogy elemezzük, a külső tanács szerkezete mért volt stabilabb. Vagy mi magyarázta, hogy 1643-ban a belvárosiak csak két tanácstaggal képviseltették magukat a külső tanácsban. Összefoglalás A kutatás egyértelműen bebizonyította, hogy 1568-ban Kőszegen kétkamarás önkormányzati rendszer született. Ennek alapját a 16. századi háborús konjunktúra vetette meg mind a kőszegi kereskedelemben, mind pedig a céhes iparban. Ez az oka annak, hogy a városbírák első generációja a tőzsér-, a második pedig a céhes világból jött. Az új önkormányzati szerkezet stabilitása és bizonytalansága attól függött, hogy a két külváros (az Ungermarkt és a Sigeth) mennyire tudta a választások útján ellenőrzés alá vonni a Belvárosban lakó elitet. így alakult ki először a belső tanács 8 + 2 + 2-es szerkezete, majd a 4 + 8-as rendszer, ahol a 4 titkos tanácsnok közé a külvárosok még mindig l-l tanácstagot tudtak delegálni. Eközben a 24 tagú külső tanács is városrészenként, de paritásosán tagolódott 8 + 8 + 8 arányban. A belvárosiak itt is biztosítani tudták e jelenlétet. Mindez harc és egyensúly váltakozásán múlott, hol etnikai, hol felekezeti alapon. A bécsi udvar beavatkozása ezt az egyensúlyt megbontotta, így került 1631-1635 között a hatalom a választó polgárság, a Gemein kezébe. Végül az udvar engedett, és helyreállt az elit hatalma. Hivatkozott irodalom BARISKA 1986. BARISKA ISTVÁN: Die Archivbasis der frühneuhochdeutschen Lexikographie in einer westungarischen Kleinstadt Kőszeg/Güns. In: Budapester Beiträge zur Germanistik. Hrsg. ÁGEL VILMOS - PAUL RAINER - SZÁLAI LAJOS. Budapest, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Német Nyelv és Irodalom Tanszék, 123-127. p. 69 BARISKA 2007. 129. p.
