Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Szabó András: Kassai magyar lelkészek és tanárok a 16. század második felében

bergből frissen hazatért Szegedi Gergelyt megválasztotta magyar prédikátornak, annak ellenére, hogy a felső-magyarországi lutheránusok tekintélyei óva intették ettől a kassaiakat. Szegedi a svájci reformáció híve volt, s azon belül is a radikálisabb zwingliánus irányé, de végül a debreceniek ellenállása miatt mégsem jöhetett ide.

29 Az eset előrevetítette az eljövendő évtizedek legnagyobb egyházi problémáját: 1558 és 1566 között Északkelet-Magyarországon szétvált egymástól az evangélikus (lutheránus) és a svájci irányt követő református (kálvinista) egyház. A kassai németek a lutheranizmus hívei maradtak, s ragaszkodtak ehhez a valláshoz, miközben a magyar anyanyelvű lakosság kálvinista lett, és lelkészeik, tanáraik többsége is ehhez a felekezethez vonzódott. A szomszédos magyarlakta területeken, az ún. Tiszáninnenen négy önálló református esperesség szerveződött, Abaúj vármegye nagy része a kassavölgyi esperességhez tartozott, amelynek 1564-től 1590-ig a bibliafordító Károlyi Gáspár gönci lelkész volt az esperese.

30 1557 tavaszán a kassai iskola magyar rektort kapott a Wittenbergben is tanult Csabai Mátyás személyében, aki 1561-ig töltötte be ezt a hivatalt, s aztán még egy esztendeig magyar prédikátor volt.

31 1557 vízkereszt napján a városi tanács szabályzatot fogadott el, amely előírja, hogy biztosítani kell az anyanyelvi prédikációt a német, magyar és az erős kisebbségben lévő szláv (szlovák) nemzetiségnek egyaránt, s az iskolában is tanulhasson mindenki németül és magyarul.

32 Szegedi Gergely helyett egy bizonyos Egri Péter lett a magyar prédikátor, aki csak két esztendeig maradt itt.

33 Alkalmazását csak ideiglenes megoldásnak szánhatták, hiszen mint domidoctusnak (csak itthon tanultnak) nem lehetett elegendő képzettsége. Közben a Kassán lévő királyi biztosok és Habsburg Miksa király sürgető levelekben kérték a városi tanácsot a magyar prédikátori állás méltó betöltésére. A tanács 1558-tól 1560 elejéig folyamatos tárgyalásban állt Gyarmati Bíró Márton nagysárosi lelkésszel,

34 ezzel egy időben 1559-ben Huszár Gál magyaróvári lelkészt, írót és nyomdászt hívták meg, akit végül saját patrónusa, Miksa király nem engedett el.

35 Helyette egy évre a Szendrőről jött Pető János lett lelkész, akinek a díjlevelét is ismerjük. Ez az irat azért érdekes, mert részletesen leírj a a magyar prédikátor kötelességeit, s inti őt, hogy szigorúan határolódjon el a helvét iránytól, valamint az anabaptizmustól.

36 Ugyanaz a konzervatív alapállás érvényes most is, mint öt évvel ezelőtt: mise, fülbegyónás és katolikus egyházi öltözék, úgy, ahogyan azt az 1546-ban, Eperjesen elfogadott kánonok helyesnek tartják. Ugyanak29 VARJAS 1982. 260. p. 30 SZABÓ A. 1984. 32-38. p. 31 KEMÉNY 1909.; KEMÉNY 1912. 32 BOTTA 1991. 143. p. 33 KEMÉNY 1891. 22. p. 34 AMK 2011/119, 2150/107,2249/8. 35 BOTTA 1991. 114-116. p. 36 ZOVÁNYI 1922. 231. p.; WICK 1941. 69-71. p.