Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Bessenyei József: Baráti Fábián nagyszombati kereskedő kapcsolatrendszere

zsonyban erre a célra külön Tiltáskönyvet vezettek.) A tilalom az esetek nagy részében amolyan első figyelmeztetés, fizetési meghagyás lehetett, amelyet általában a tartozás kiegyenlítése követett. Nagysága és gyakorisága jól mutatja a forgalom mértékét, amellett azt is jelezheti, mennyire volt eladósodva egy-egy kereskedő. Baráti tiltásai, amelyek többségét Nagyszombat város tanácsülési jegyzőkönyvei tartották fenn, nagy forgalmú, igen aktív „árus embert" rajzolnak elénk. Következzék most ezek teljességre törekvő elősorolása! 1543. november 6-án az alamóci Dániel Hepner,

61 1546-ban pedig Bebek Ferenc egy csegei jobbágya (Csege fontos tiszai átkelő, a Tiszántúlról nyugat felé irányuló marhakereskedelem útvonalán) tett tiltást Alföldi Ferenc nevében, akinek Baráti Fábián nem adott meg 918 forintot.

62 1552-ben a bécsi Joseph Pündelfínger

63 tett tiltást, 1556-ban Sigmund Nützel nürnbergi kereskedő 881 Ft tartozás miatt, 1561-ben a bécsi Johann Marb özvegye két alkalommal,

65 Wolfgang Sperger alamóci kereskedő pedig 1563-ban 2000 aranyforintig Baráti házára és ingóságaira.

66 1566-ban czoborszentmihályi Czobor Imre,

67 1568-ban a korábban már említett magyarbródi Martin Zalazyl,

68 1568-ban az alamóci Wolfgang Hermansperger, végül 1569-ben ugyanő, Nyilas Istvánnal együtt tiltotta Barátit.

69 A kereskedő munkájának eredményességét a megszerzett javak, elsősorban az ingatlantulajdon tanúsítja. így áll ez Baráti esetében is. Baráti gazdasági és emberi kapcsolatairól sok mindent elárul a tulajdonában lévő, illetve bérbe vett ingatlanok elhelyezkedése is. Lássuk először a bérbe vett javakat! Ezek olyan rétek, legelők voltak, amelyek a marhahajtás lebonyolítását voltak hivatottak megkönnyíteni, mondhatni logisztikai szerepük volt. Egy részük a hajtás útvonalába esett, így az is, amelyről egy miskolci polgárral keletkezett konfliktusból értesülhetünk. Ekkor, 1550-ben Miskolc városnak kellett fellépnie egy polgára, Bornemisza Benedek mellett, akitől Baráti és Sánta szarvasmarhát vásárolt, majd ott hagyták egy legelőn, melyet hosszabb ideig használtak. Bár kötelezettséget vállaltak, hogy megfizetnek a legelőért, a törlesztést nem teljesítették határidőre, amiből Bornemiszának 44 arany kára származott.

70 A bérelt legelők másik része Nagyszombat körzetében azt a célt szolgálta, hogy a jószágot eladás, illetve kihajtás előtt ott pihentessék. Caspar Jeroczky de Kresnycze 61 KAZIMÍR 1980. 241. p. 143. j. 62 1 546. szeptember 24., Szard. Bebek Ferenc - Nagyszombat város tanácsának. PÁL NSZ Nagyszombat v. Miss. N. 1183. fol. 351.; KAZIMÍR 1980.242. p. 170. j. 63 KAZIMÍR 1980. 243. p. 200. j. 64 Státní ústrední Archív v Praze. Moravské spisv 196. 65 1 561. január 2., március 17. Nagyszombat. PÁL NSZ Nagyszombat v. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1558-1576; KAZIMÍR 1980. 244. p. 215. j. 66 KAZIMÍR 1974. 139. p. 67 KAZIMÍR 1980. 243. p. 179. j. 68 Uo.241.p. 148.j. 69 Uo. 242. p. 149. j. 70 1550. december 29., Diósgyőr. Balassa Zsigmond - Nagyszombat város tanácsának. PÁL NSZ Nagyszombat v. Miss.