Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Bariska István: Kőszegi elit 1568-1648 között

utalnak, egyértelműen mutatják, hogy folyamatos küzdelem folyt a pozíciókért. Általában közvetett módszerrel dolgozhattunk, mert a listák szűkszavúak, a választási jegyzőkönyvek divatja pedig csak a 17. század elejétől élt Kőszegen. Az első ilyen jegyzőkönyv 1615-ből maradt fenn.

30 Tehát csak a strukturális elemzés eszközeivel élhetünk, azaz azokat a szerkezeti átalakulásokat vizsgáltuk, amelyeket a szerkezet hosszú, 80 éves változásaiból lámatunk. Kérdéseink példának okáért arra vonatkoznak, mi az oka annak, hogy a legfőbb tisztségekből csak a városbíró intézménye stabilizálódott. Választ várunk ezzel kapcsolatban arra is, hogy az 1575-ben létrejött városkapitánysággal való konfliktus összefüggésbe hozható-e a városbíróság problémájával. Hihetetlenül érdekesnek ígérkezik továbbá, hogy a 12 tagban stabilizálódott belső tanács (Rat, később szenátus) további tagolódása mire vezethető vissza. Mint feljebb láttuk, Kőszeg fallal körülvett Belvárosból, valamint a Magyarvárosból (Ungermarkt) és a Németvárosból (Sziget), azaz két külvárosból állt. Ez utóbbi onnan kapta a nevét, hogy a városon átfolyó Gyöngyös-patak mesterséges és mezei ága közötti szigeten épült fel. A jegyzőkönyvek azonban ezt a német külvárost mindvégig magyar nevén Szigetnek (Sigeth) nevezik. Minket most az érdekel, hogy a belső- és külső tanácsban is tetten érhető-e ez a helyi topográfiai elv. Más szavakkal, a belső tanács féltékenyen őrizni akarta intaktságát. Ennek érdekében semmit sem szégyellt, például, mint látni fogjuk, büntetéseket eszelt ki azokkal szemben, akik a köreibe akartak kerülni, és ettől nem tágítottak. De van még éppen elég olyan kérdés, amely sürgeti a választ. Ilyen a belső tanácson belüli titkos tanácsnoki testület (geheimer Rat) létrejötte, vagy példának okáért az, hogy mit keresett a városi jegyző a testületben, és ha már ott volt, miért szűnt meg a lehetőség. Vagy hogy a német tanító vagy a postamester miért kapott a 16-17. század fordulóján Idtüntetett helyet a belső tanácsban? Hiszen a nevek felsorolása, sorrendje a jelöltekre leadott szavazat számát tükrözi. Igaz, inkább azon csodálkoztunk, hogy a német tanító és a postamester bekerült a belső tanácsba, és nem azon, hogy e kivételezett helye megszűnt. A táblázat rátekintésre is nagyon csábító következtetéseket enged meg, noha ilyenkor van a legnagyobb szükség az óvatosságra. Anélkül, hogy a fenti kérdések sorrendjéről elfeledkeznénk, először a legfeltűnőbb jelenségekre koncentrálunk. Az egyik ilyen a belső és külső tanács létszáma. Mint látható, a belső tanács 12, a külső tanács 24 főben állapodott meg. Ez a két szám természetesen valamennyi magyarországi város kétkamarás képviseleti létszámát szimbolizálja. Goda Károly azt mondja, hogy a belső tanács tagjainak száma mögött „leginkább a keresztény szimbolika, a tizenkét apostol száma" áll.

31 Ez az indoklás nem fogadható el egészen, hiszen az idő- és a térfelosztás tizenkettes számrendszere lényegesen ősibb ennél. Az összetartozás, az egyetemesség száma, a három és a négy szorzatának archetípusával van dolgunk, rá30 VaML KFL Kőszeg város választott polgárok iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1612-1615. KŐSZEG, 1615. ápr. 25. 151-153. p. (továbbiakban: Ülésjegyzőkönyvek). 31 GODA 2007. 258. p.