Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Lakatos Bálint: Városi nemesek Karánsebesen a 15-16. századfordulóján

sőbbi, 1560. évi örökségi per anyagából értesülünk.) A harmadik kapocs a két család közt Rakovicai László felesége, Probora Márta révén jött létre, akinek az édesanyja, Gerlistyei Dorottya (Gerlistyei Jakab szörényi bán lánya) férje, Probora Péter halála után Fiáth Ferenchez ment nőül." A két család közti együttműködés tartós és sikeres, hiszen az 1530-1540-es évek fordulóján ez a rokonság (Rakovicai Márton, Péter és László, valamint Fiáth Anna férje, Bakóci László, illetve Fiáth Ferenc) tartja kézben Karánsebes irányítását.

100 Helyzetüket az sem befolyásolja, hogy a Fiáth család két ágán belül 1527-1543 között Anna és Ferenc hosszas pereskedésbe bonyolódott a családi birtokok miatt.

101 Karánsebesen tehát egy sajátos együttélésnek lehetünk tanúi. A környékbeli román, kenézi eredetű nemesség tömegesen költözik be a városba, sőt ténylegesen részt vett a város irányításában. Olyannyira, hogy a bírói tisztséget teljesen ki is sajátítja. Mindebben kétségtelenül szerepet játszott ugyan a helyi társadalom bizonyos mértékű archaikus tagolatlansága is (nincs számottevő különbség egy királyi földesúri város polgára és egy királyi határvédelmi szervezet, a szörényi bánság kötelékébe tartozó kenézi nemes között), de ami kétségtelen és a különböző katonai és bírói, városi és nemesi kerületi tisztségek összefonódását is alapvetően befolyásolta: a határhelyzet, a török mindennapos közelsége.

102 Függelék 1456. november 16. Nos Stephanus Sartor iudex de Karansebes, Petrus Bunus, Dya, Andro, Emericus lutiffigulus, Dominicus ac Thomas Rasor iurati ceterique cives de eadem memorie commendamus tenore presencium universis quibus incumbit quod veniendo in nostri presenciam circumspectus vir Helegws faber ab una, parte vero altera circumspectus vir Michael Mothnoky concives nostri per eundem Helegws fabrum extitit fassum in 98 PESTY: Szörény III. 216. sz. (magyar nyelvű). A három Fiáth lány (Anna, Erzsébet és Katalin) közül 1531-ben Erzsébet Dyenessy Péter neje, Katalin Barcsay Ákos özvegye, ez talányossá teszi a helyzetet (uo. 155., 158. sz.). Katalint és Erzsébetet nem tüntettem föl a családfán. 99 PESTY: Szörény m. 184. sz. (1544: ekkor már Fiáth Ferenc is halott. Dorottyától három fia született - közülük János 1557-ben várnagy, uo. 208. sz. - és egy lánya, Magdolna, aki Lázár Mihály felesége lett.) íoo Rakovicai Jakab 1522-ben Báthori István nádor és temesi ispán embere (PESTY: Szörény Ül. 143. sz.) A várnagyságra és bíróságra vonatkozó oklevelek uo. 160., 163-166., 170., 176-177., 179., 181. sz. 101 Fiáth Lajos 1501-ben a nemes Kain (Rayn) Péter meggyilkolása miatt összes birtokától és -részétől kénytelen megválni. Ezeket László váltja vissza, azzal a feltétellel, ha Lajos az ő fiát és lányait is fele részben örökössé teszi. (PESTY: Szörény III. 124. sz.) Ebből hosszú per keletkezik (uo. 149., 154., 157-158., 161-162., 173., 179. sz.). 102 Okleveles megfogalmazása: PESTY: Szörény III. 120. sz., p. 130.