Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Lakatos Bálint: Városi nemesek Karánsebesen a 15-16. századfordulóján

Jogállás Számuk % Ismeretlen

39 19 33,93 Összesen 56 100,00 Jól látható, hogy a városi elitben a nemesek nincsenek túlsúlyban, és az erőviszonyok a nemesek és a polgárok között kiegyenlítettek, bár az is kétségtelen, hogy az „ismeretlen" csoportban valószínűleg többen vannak polgárok. A nemes/polgár különbségtétel ugyanakkor nem jelent egyben hatalmi vagy vagyoni rangsort: 1544-ben épp a hattagú városi tanácsban nincsenek nemesek, és a különböző jogállású személyek nevei az oklevél szövegében (áttételesen: a városi közéletben) teljesen összekeverve szerepelnek. Persze elképzelhető, hogy a polgárok valamivel aktívabbak voltak: a többször újraválasztott esküdtek között például a polgári jogállásúak vannak többségben.

41 A városi vezető réteg polgári és nemesi tagjai között nyilván szoros érdek- és rokonsági kapcsolatok szövődtek. Ezek, bár a források hiányában szinte semmit sem tudunk róluk, jelentős mértékben hozzájárultak a város stabilitásához. Figyelemre méltó, hogy a maguk vagy rokonságuk előfordulása révén azonosított személyek aránya (nemesek és polgárok egyaránt: a mintegy 1520-1560 közti időszak állandó szereplői) a teljes névsor kétharmada - azaz a városi közösség szilárd. A fennmaradó „ismeretlenek" közül vannak bizonyára olyanok, akik vagy a forrásadottságok miatt ismeretlenek, vagy éppen csak rövid időre „törtek fel" az elitbe (mint például az esküdtek között csak 1544-ben szereplő Annoka Miklós),

42 és egyébként a szerényebb kézműves-iparos réteghez tartoztak - erre mutat a Szabó és a Paisgyártó név is. De az jklevélből mégis jól kirajzolódik a lényeg: Karánsebes vezető csoportja egységessége ellenére kétfajta jogállású ugyan, de a különbség csak a városon kívül jelentkezett. 39 Stephanus Zabo, Franciscus Frenda, Demetrius Domsa, Nicolaus Mya, Michael Petarch, Franciscus Borchwa, Ioannes Manda, Ioannes Zabo, Petrus Ohaban, Ladislaus Dekan, Thomas Stephon, Ioannes Myheyla, Nicolaus Zabo, Stephanus Bazarab, Franciscus Chontos, Michael Rerbelecz (POP 1991. 73. p.: Berbelecz), Michael Paysgyartho, Demetrius Hath, Baya Bwkwryna. 40 SIPOS 2007. 159. p. A 17. sz. közepén Lúgoson a nemesi ingatlanok aránya szintén 30%. 41 Nagy Tamás: 1494, 1498; Gálya Antal: 1505, 1515; Dékán Ambrus: 1505, 1515, 1518; Grancsár Balázs: 1515, 1525, 1528; Bratován Lukács: 1528, 1537; Barla János: 1537, 1542, 1544; Nagy Gergely: 1537, 1542; Pepa Péter: 1542, 1544. (8 fő.) A nemesek: Marosy János: 1505, 1515, 1521, 1525, 1528; Pesty Jakab: 1515, 1525; Csukó (Sywko) Mátyás: 1525, 1528, 1537/38, 1542. A Kenesa/Knesa család tagjai (Miklós, Péter, László) is többször esküdtek, de adatok hiányában nem lehet őket a nemesek közé sorolni. 42 A későbbi karánsebesi oklevelekben (PESTY: Szörény HL 198., 199., 232. sz.) sem fordul elő.