Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

RECENZIÓK - Déry Attila: Budapest építészeti topográfiája 1—4. Ismerteti: HOMOK ZSOLT

Az épület létesítését tartalmazó adatcsoportokon végighaladva megállapíthatjuk, hogy az adatsorok igen hullámzóak, mert a legtöbb esetben a szerző csak az alapadatot közli: épült (építés ideje), építtető, tervező, építő (kivitelező), a. Józsefváros kötetben már ezt is csak hiányosan adja közre. Pedig ezek igen fontos adatok, némelyikük ráadásul könnyen fellelhető, mégsem szerepel. így például a főváros által építtetett épületekről botrányosan kevés adatot közöl a munka. Az építés idejét ismert esetekben is csak hozzávetőleges pontossággal adja meg, például: Vu. Hernád utca 3.; VB. Izabella utca 46.; VII. Murányi utca 29-33., stb. A felsorolt épületek esetében a tervező kilétére vonatkozó adat ugyancsak luxuscikk. A főváros által az 1873 és 1950 közötti időszakban emelt középületek terveit mint forrásokat, amelyek Budapest Főváros Levéltárának közületi tervtári gyűjteményében megtalálhatók, meg sem említi. A munka az átépítésekről azután már végleg semmit sem közöl, jóllehet ezekről gazdag forrásanyag áll rendelkezésre. Az átalakítás adatcsoport nincs részekre bontva, hanem az egyes adatok ömlesztve találhatók meg, márpedig nézetem szerint ezen adatcsoportnak is tagoltnak kellene lennie: épült (építés ideje), építtető, tervező, építő (kivitelező), átalakítások. Ez utóbbi adatcsoportot annyiszor kell megismételni szigorú időrendben, ahányszor átalakítás történt. Ezzel szemben a kötetben egy, már az előszóban is említett vázlatos anyaggal találkozik az olvasó. A megjegyzések adatcsoporttól kezdve azután kaotikus állapotok következnek, amelyekről kapcsolatban az előszó ily módon tájékoztat: „Közöljük a ma álló épületek helyén állott korábbi építmények adatait is - ha azokat tudjuk -, akkor, ha az építészettörténetileg érdekes lehet, illetve ha feltételezhető, hogy a jelenlegi épület korábbi ház falainak/maradványainak felhasználásával épült. Közöljük az egyes épületek építésének története, vagy általában az építészettörténet szempontjából fontos meg nem valósult terveket is." (1. kötet 9. p.) Közli továbbá a Nagy Lajos által már publikált „Zaigerek" adatait is. Ezzel az adatcsoporttal kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a felhalmozott adatok nem lennének rosszak, ha valamilyen egységbe lennének szervezve. A mai épületek helyén egykor állott épületekről a jól bevált négy adatot közli a munka: építés (ideje), építtető, tervező, építő (kivitelező). Ami a Nagy Lajos által közölt „Zaiger"-adatokat illeti, véleményem szerint elegendő lett volna annyit közölni, hogy az érdeklődő kutató hol találja meg ezeket. A közgyűjteményi hivatkozások kaotikusak, pedig ez igen lényeges információ lenne. A közölt források hiányosak és nehezen értelmezhetők; pl. hol levéltári számot ad meg a munka, hol iktatószámot, és sokszor eldönthetetlen, hogy melyik adattal is van dolgunk. A szerző rendszeresen keveri Pest város tanácsának, iratait az egyesített főváros tanácsának irataival. Célszerű lett volna a telekkönyvi betétszámok közlése is az egyes épületek esetében. Déry Attila topográfiájának komoly hiányossága, hogy nagy mennyiségű tervtári iratot hagyott figyelmen kívül. Külön meg kell említenünk a Budapesti Műemlék Felügyelet tervtárát; a székesfőváros által építtetett épületek tervtárat, az ún. közületi tervtárat. A Magasépítési Tervtár, amelyre a szerző hivatkozik, tavaly jogutód nélkül megszűnt, s az anyag Budapest Főváros Levéltárába került. Ezt persze a szerző nem tudhatta előre, ám remélhetőleg -a Józsefváros kötettel ellentétben - a következő munka előszavában erre is kitér majd. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (ezen az Országos Műemlék Felügyelet értendő) hivatkozásai sem egyértelműek. A szervezet több gyűjteménnyel is rendelkezik, de csak az ebben jártas olvasó tudja eldönteni, mikor melyikről van szó, s a helyzetet csak nehezíti, hogy jelzeteket sem tudunk meg. A mű több jelentős számú tervet őrző közgyűjteményről nem is tesz említést. A teljesség igénye nélkül: Budapest Történeti Múzeum Újkori Osztálya, Magyar Építészeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár. A fotók lelőhelyére vonatkozóan az adatok esetlegesek.