Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
MŰHELY - Vonyó József: Egy kutatásszervezés tanulságai A Pécs története c. nagymonográfia előkészületeinek tapasztalatai
2000 után következett be kedvező változás. Az új kuratóriumi elnök, a nagy műveltségű, nem történész szakember egyrészt komoly és részben sikeres erőfeszítéseket tett és tesz a pénzügyi feltételek javítása érdekében, másrészt konstruktívan támogatja a szerkesztők munkáját. A Pécs-Sopianae Örökség Kht. igazgatójaként kiváló infrastrukturális hátteret is biztosított a program szervezéséhez. Nem rajta múlt, hogy a siker részleges maradt. 2003-tól az önkormányzat ismét támogatni kezdte a projektet, de a támogatás továbbra sem volt folyamatos és ldszámítható, ezért esetlegesen kerülhetett sor - egy-egy korszak alapkutatását szolgáló - kutatói szerződések megkötésére. A program menedzsmentjének elzárkózása miatt alaptalannak bizonyult a várakozás, hogy a finanszírozás az EKP 2010 programjába való felvétellel oldható meg véglegesen. Miként az a kezdeti terv is, hogy vállalkozások, nagy intézetek szponzorálják, kisebb összegekkel pedig magánszemélyek is támogassák az alapítványt. 2008 júniusában csillant fel ismét a remény azáltal, hogy a város önkormányzatának közgyűlése - az alapítás után 16 évvel először - értékelte a munkálatok eredményeit, és határozatot hozott az alapkutatások elvégzéséhez, illetve a monográfia kézirata elkészítéséhez szükséges pénzügyi keret biztosításáról. Tanulságok A16 éves pécsi tapasztalatokból elsősorban kutatásszervezési tanulságok vonhatók le, melyek hasonló programok esetében hasznosíthatók. 1. A tartalmi és munkaszervezési tervekkel együtt az egész program időtartamára érvényes, évenkénti ütemezéssel tagolt pénzügyi tervet kell készíteni, s azt a megrendelővel - általában a település önkormányzatával - el kell fogadtatni. A megrendelőnek közgyűlési határozatban (rendeletben) kell kötelezettséget vállalnia a határozat teljesítésére. A finanszírozásnak ki kell terjednie a megfelelő mfiasüiiktúra biztosítására. 2. Az alapítványi forma alkalmazása szerencsés a pénzügyi források bővítése érdekében (az adó-jóváírási lehetőségek, az SZJA 1%-ának felajánlása révén cégek, illetve magánszemélyek támogatásának elnyerése). 3. Ez a forma azonban csak akkor lehet hatékony, ha megfelelő személyi feltételek kialakításával és a feladatkörök pontos körülhatárolásával biztosítják, hogy az alapítvány vezetése a) tartalmi, módszertarii kérdésekben szabad kezet ad a kutatást szervező szakembereknek, b) hatékonyan munkálkodik a pénzügyi, technikai feltételek megteremtésén, c) következetesen ellenőrzi a kutatómunka tervszerű és eredményes elvégzését. 4. Ösztönzően hat a kutatókra, és erősíti a program társadalmi támogatottságát a kutatási eredmények rendszeres bemutatása nyilvános konferenciákon, illetve közreadásuk tanulmánykötetekben.
