Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Kaposi Zoltán: A gazdasági elit Kanizsán a 18. század második felében

sal, amelyben pénzadományt ajánlottak fel a megszorult önkormányzataak, kölcsönt folyósítottak vagy éppen egy katona felszerelési költségeit állták, s ennek megfelelően mentesítették házukat a forspontkivetés alól.

66 Az adóbevételeket illetően a város általában mohó volt. Jellemző eset, hogy amikor Hirschler Moyses még egy házat szerzett, Nagykanizsa város mindjárt forspontozta az ingatlant, mondván, hogy amikor szerződést megkötötték, még csak egy épülete volt, s a szerződés csak arra vonatkozott, az új épület után azonban már jár a tehertétel.

67 A városszerkezet térbeli változásai Nagykanizsán 1773-ban a meglévő 382 rundusból mindössze 28 volt urasági jellegű, vagyis a telkek 94%-a a városlakók birtokában volt. Kiskanizsán még egyszerűbb a helyzet, mert ott az összesen 200 telekből csak kettő volt a földesúré. A nagykanizsai urasági fundusok között ott volt a négy vendégfogadó, a kastély, az ispán által használt négy házhely, a mészárszék, a svájcéria, a kukoricáskert, a csordás ház, a két sörház, néhány tárház, míg a többit bérbe adták. A városközpontot azonban sohasem sikerült teljesen a gazdagabb városi polgároknak megszerezniük. Ennek két oka is van. Egyrészt a földesúri fundusok tulajdonjoga és árendálási gyakorlata a vizsgált időszakban végig megmaradt, másrészt pedig az urasági kiszolgáló- és irányítósereg meghatározó fontosságú volt ebben az időszakban. A Fő út északi oldalán lévő földesúri kastély, a Korona vendégfogadó, a Chinorány-ház, s fölötte az Inspektor háza erős ellensúlyt képezett a városi polgárok befolyásával szemben, hiszen a tulajdonosok és használók (inspektor, tiszttartó, ispán stb.) általában nemesi származásúak voltak, s máshol is tekintélyes földbirtokkal rendelkeztek. Ugyanakkor az urasági fundusokra egyre több olyan népelem költözött be contractussal, amely elütött a városlakó katolikus többségtől, például a zsidóság mellett megjelentek a város közepén a görögkeleti vallású kereskedők is.

68 A katonaság léte, az egyre nagyobb létszámú átmenő, nem tipikus városlakó elem sok újdonságot hozott a város életébe. Persze a hadsereg beköltözése a városba néha hosszú időre lekötötte a lakosság fuvarozási-szállítási kapacitásait, s ez zavarokat is okozott. A franciák elleni háborúban a hadsereg megszállta a ferences kolostor zárdáját, s évtizedes bentlakásával legalább 20 000 forintos kárt okozott a később visszatért barátoknak.

69 A városnak voltak olyan épületei, olyan gazdagabb lakói, akik szállást tudtak nyújtani egy arisztokratának is. A városnak azért is fontos volt a beszállásolás, mert pénzbevételei között 30-40%-ot tett ki a katonai ellátásért kapott összeg. A háborús időszakban a városban berendeztek kórházat is, ahhoz orvo66 ZML. ÍV. 1/b. 1813. augusztus 4. N. 100/7. 67 NÉMETH 2002. 58-59. 68 TGyM 72. 4. 1. 44-45. p. A görögkeletiek imaházára: BOGDANOVICS 1997. 43. p. 69 TAKÁCS-PFEIFFER 2001. 118. p.