Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Kaposi Zoltán: A gazdasági elit Kanizsán a 18. század második felében

110 forint árendát fizetett. Skrem befolyása nyilván azzal is összefügghetett, hogy korábban két alkalommal (1747-ben és 1756-ban) városbíró volt Kanizsán.

31 Polgárrá még 1745 előtt válhatott, hiszen az ekkortól fennmaradt listában nem szerepel a neve.

32 Skrem a város meghatározó, gazdag személye lehetett, minthogy népes szolgálóhad vette körül. A Skrem-háztartáshoz tartozott 2 unoka, vagyis a családnak volt leszármazottja, ám ők vélhetően meghaltak. Élt ott 5 szolgáló, 2 iparossegéd és 2 ipari inas, összesen tehát 13 fő tartozott a háztartáshoz. Skrem felesége is jó nevű kanizsai családból származhatott, hiszen a Fürst család is jeles telekbirtokló volt, többek között az egyik Fürst éppen a Fő utcán rendelkezett fundussal.

33 Az 1773. évi funduális összeírás szerint ez a telek és ház már nem Skremé, hanem Pichler Ferenc kalmáré. A család egészen az 1840-es évek közepéig megőrizte, sőt mellette még két másikat is szerzett. Pichler Ferenc kereskedőt a nagyközönség leginkább Csokonai Vitéz Mihály Özvegy Karnyóné című vígjátékából ismerheti mint „Pikker vásáros"-t.

34 Pichler fia, Aloysius a századforduló idején több alkalommal városbíró volt Kanizsán, illetve ha éppen nem volt bíró, akkor is viselt különböző tisztségeket. Fia, Pichler Henrik az 1840-es évek elején jutott el a városirányítás csúcsáig.

35 A Skrem-Pichler família esetében világosan látható, hogy a kereskedői vagyon, az egyszer megszerzett városi ismertség négy generáción keresztül kitartott, s egészen a reformkorig biztosította a família befolyását a városban. Az iparosok: a pozícióvesztés kezdetei 1786-ban a legvagyonosabbak között már alig volt iparosmester, ám ebből a foglalkozási csoportból viszonylag sokan találhatók az 1000-3000 forintos értékkel rendelkezők között. A vagyonosabbak között találjuk Szlovák János szűcsmestert, városi tanácsost, aki a Fő utca közepén élt, s több generáción keresztül megbecsült, jelentős városi tisztségeket betöltő ember volt a mezővárosban. A leghíresebb iparos azonban kétségtelenül az 1780-as években csődbe ment Gefatter Ferdinánd mészáros volt. Mivel az eset igen nagy port vert fel Kanizsán, érdemes egy kicsit közelebbről is megis30 MOLP 1313. 38. Lad. 15.75/29. 31 BARBARITS 1929. 71. 32 TGyM 72. 6. 1. Polgárok lajstroma. 33 1771-ben az alább felsoroltak éltek a Skrem-háztartásban: Skrem Joannes, 56 éves, házas; felesége, Fürst Christina, férjezett, 56 éves; Simonovics Joannes unoka, 10 éves, pubertáskorú; Victoria unoka, 5 éves; Horváth Martinus szolga, 20 éves; Lázár Michael szolga, 22 éves; Májer Josephus 24 éves iparossegéd; Frassaltl Franciscus 26 éves, nőtlen iparossegéd; Biricsics Paulus ipari inas, 19 éves; Schmitt Josephus 13 éves, ipari inas; Horváth Klára szolgáló, 16 éves; Szabó Krisztina szolgáló, 17 éves; Helena (olvashatatlan családnév) 18 éves szolgáló. Lásd: ÖRDÖG 1993. II. 34 Csokonai müvén kívül lásd: NAGY 1980. 32. p. 35 Pichler Henrik vasárus volt, az 1841 /42. évi adataink szerint vállalkozása 1. osztályú kereskedésnek minősült, a cégnél 1 zsellér jogállású embert, 3 szolgát és szolgálót foglalkoztatott (elképzelhető, hogy az utóbbi háztartási alkalmazottat jelent).