Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Jeney-Tóth Annamária: Kézműves vezető réteg Kolozsvárott 1600-1655 között

mindössze néhány céh képviselői voltak jelen folyamatosan: az ötvösök, a szabók, a szűcsök és a kovácsok. Az ötvösökön kívül mindössze csak a szabókkal fordult elő, hogy néhány évben többen is esküdti tisztséget töltöttek be.

28 A többi céhből csak egy-egy mester került be a város vezetőségébe. Az ötvösök különös figyelmet érdemelnek, ugyanis mint a fentiekből kiderül, nem volt még egy olyan szakma, amely ennyire képviselni, érvényesíteni tudta volna érdekeit.

29 Arányuk a tanácsban általában elérte az egynegyedet (27%). Huzamosabb ideig volt tagja az alsó tanácsnak: ifjabb és idősebb Zeochy István,

30 Ötves András,

31 Filstich Péter,

32 Tótházi Mihály,

33 idősebb és ifjabb Boncidai Gergely,

34 Balásfi Bálint,

35 Nyirő János maior,

36 Dési István,

37 Éppel Mihály,

38 Henzler Benedek,

39 Kerekes Örves János,

40 Seres István.

41 Vizsgáljuk meg a már említett mesterembereket a fennmaradt források tükrében, melyek közül Balásfi Bálint ötvösmester feljegyzései nem mindennapi lehetőséget adnak a kutatónak.

42 A feljegyzések nagyobb részben az ötvöscéh jegyzőkönyvi bejegyzéseit és számadásait tartalmazzák, néhány oldalon azonban magánjellegű bejegyzések is szerepelnek. Balásfi az 1590 és 1630 közötti időszakban volt az ötvöscéh tagja, halálakor „ember ember volt ez jámbor" bejegyzés került neve mellé a céhkönyvbe.

43 Számtalan tisztséget viselt, kiemelkedett közülük osztóbírói tevékenysége, melynek nyomát számos osztálylevél őrzi. Az adójegyzékek szerint Balásfi a Farkas utcai városrészben lakott, ahol a saját házán kívül bérelt egy másikat is, 4 a házak után összesen két dica adót fizetett. A házában történt átalakításról kapunk képet az 1616. február 23-i bejegyzésből. Ezenkívül a Közép-kapu előtti szőlőhegyeken volt szőlője, mely után egy 1605-ös bordézsmajegyzék szerint 16V

2 vedres mennyiséggel tartozott.

45 Feljegyzései között a házsongárdi szőlő müveléséről maradtak fenn adatok az 1621. évtől kezdődően,

46 s dátum nélküli, de valószínűleg a következő évek egyikéből való bejegyzés ta28 KvTanJkI/7.21.57.,71. 29 15-16. századi állapotokra lásd FLÓRA 2004.181-202. p. 30 KvTanJk 1/5. 200. v., 1/6. 58., 303., 337., 375. 31 KvTanJk 1/5. 200. v., 233. r., 246. v., 273., 1/6. 44., 72., 126., 203., 245. 32 KvTanJk 1/5. 200. v., 246. v. 33 KvTanJk 1/5. 216. r. 34 KvTanJk 1/5. 233. r., 246. v., 1/6. 58., 72., 90., 126., 145., 166., 203., 245., 264., 284., 375. 35 KvTanJk 1/5. 233.1/6. 22., 44., 72., 90., 126., 145., 166., 284., 303., 337., 392. 36 KvTanJk 1/6. 264., 284., 303., 337. 37 KvTanJk 1/6. 166., 186., 203., 225., 245., 264., 284., 375., 392. 38 KvTanJk 1/6. 264., 284., 337., 375., 392. 39 KvTanJk 1/6. 375., 392. 40 KvTanJk 1/7. 75., 90., 107. 41 Uo. 57., 75. 42 HEREPEI 1988. 290. p. 43 KmOL Céhiratok, ötvöscéh nr. 4. ötvösök mesternévsora 86. r. 44 KvSzám 17b/XXII. 12. - 1618 Luporum adójegyzőkönyve. 45 KvSzám 11/XXII. 205-227. 1605. 46 KvTJk 11/18. 163. (Herepeinél Balásfi Bálint jegyzőkönyve).