Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Jeney-Tóth Annamária: Kézműves vezető réteg Kolozsvárott 1600-1655 között

ban, mind a felső tanácsban helyet kaptak, és minden negyedik évben közülük került ki a főbíró.

21 1637-1648 között került sor a Bethlen Gábor által 1622-ben a reformátusoknak adományozott egykori ferences, majd a jezsuiták által használt Farkas utcai romos klastrom és templom felújításra. A kézművesek között a reformátusok arányának kimutatásához a források nagyon kevés támpontot nyújtanak. Az egyházközség levéltára alapján tudjuk, hogy több kereskedő, például Jónás Deák, Székesfejérvári Benedek deák, Váradi Miklós (Bethlen Miklós anyai nagyapja) mellett Viczei Máté volt a gyülekezet egyik polgári patrónusa. Viczei Mátéról nagyon sok adat maradt fenn, s Kiss András külön tanulmányban foglalkozott vele mint Szenei Molnár Albert pártfogójával. A céh jegyzőkönyve szerint Viczei tagja volt ugyan az ötvöscéhnek, de vagyonát leginkább kereskedéssel szerezte. Több évben előfordult, hogy a legmagasabb adókirovási mérték után 6 dicával adózott.

22 Háza volt a Fő téren, a mai Rhédey-ház helyén, amely korábban Zok Péter tulajdona volt, majd Kamuthy Balázs vásárolta meg. A Kolozsvári statútumok értelmében nemesnek nem lehetett háztulajdona a városban, csak ha lemondott nemességéről. Miután Kamuthy Balázs ezt nem tette meg, házvásárlását érvénytelenítették, és az ingatlan Viczei tulajdonába került. A házban 1615-től többször is megszállt a fejedelem.

23 A Széna utca sarkán álló házat az osztóbírák 3200 forintra értékelték, ahogy az Jakó Zsigmond tanulmányából ismeretes.

24 Viczei Máté mellett reformátusként az idősebb és az ifjabb Váradi Miklós kereskedőket kell megemlítenünk, valamint az iparosok közül Filstich Péter kamarai aranybeváltót, ötvösmestert. A reformátusok számának alakulásáról képet kaphatunk a harangoztató-gazdai számadásokból, amelyek csak 1645-öt követően keletkeztek.

25 Az ekkor működő - általam név szerint ismert - legalább 211 kézműves közül mindössze 11 fo volt magyar és református, arányuk tehát alig haladta meg az 5%-ot. A szászok között a reformátusok aránya még sokkal kisebb lehetett, hiszen míg a magyaroknak már önálló templomra volt szükségük, a szászoknak elég volt egy imaház is.

26 21 SIPOS2001. 110-117. p. 22 1601-02 Rapularumban, KvSzám 7/1. 153., a ház főtéren állt a Kismester utca és a Piac sarkán. 23 KISS 1994. 193. p. 24 JAKÓ 1997. 326. p. 25 A harangoztató-gazdai számadások az Erdélyi Református Egyházkerület Levéltárában Kolozsváron. Azért, hogy a vizsgálódást elvégezhettem, külön köszönet illeti Dáné Veronka levéltárost 26 KvEhkLvt. I. C. 1. 2^17., 3. 4-37.