Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Simon Zsolt: Brassó kereskedőelitje az 1503. évi huszadnapló alapján

Sorszám Kereskedők Az összes fuvar vámértéke (Ft) Részesedés az összforgalomból, % 18. Mathias Papir 312,00 0,6 19. Schand Bulgarus 306,80 0,6 20. Peter Mylg 269,60 0,6 * Félkövérrel azon kereskedők nevét emeltük ki, akik minden bizonnyal 1000 Ft feletti forgalmat bonyolítottak le. A nagykereskedőknek egy másik szempontú kiválasztásában maga a vámnapló nyújt segítséget, ugyanis ott a nagykereskedőket külön tartották nyilván, a számadáskönyv második felében külön oldalt nyitva minden egyes nagykereskedő személynek vagy társulásnak. Ezen résznek a címéből tudható meg, hogy a következő oldalakon a nagykereskedők (mercatores magni seu grandi) tevékenységét könyvelték el. Szükségesnek tartjuk itt kifejteni, hogy az említett részben azok a személyek szerepelnek, akiket a brassói huszados már az illető személy első szállítása idején, tehát a vámnapló lezárása, vagyis az éves összforgalom ismerete hiányában nagykereskedőknek tartott. A vámos vélhetőleg az egyes személyek előző kereskedelmi tevékenysége, vagy esetleg első fuvarjuk alapján döntött ebben a kérdésben. Ez azt is jelenti, hogy itt nem szerepelnek azok a kis- vagy középkereskedők, akiknek épp abban az évben sikerült átlépniük a nagykereskedők csoportjába. Értelemszerűen azon nagykereskedőket sem jegyezték fel, akik valamilyen okból abban az évben nem kereskedtek - ha abban az évben egyáltalán voltak ebbe a két csoportba sorolható brassóiak. Elképzelhető ugyanis, hogy egyes nagykereskedők közt nyilvántartott személyeknek a szóban forgó évben — a többi esztendők gyakorlatától eltérően - rosszul ment az üzletük,

17 míg mások, akiket nem tartottak nagykereskedőknek, szintén kivételes módon, sikeres kereskedelmi évet zártak. Nem biztos tehát, hogy amennyiben 1503-ban egy nagykereskedőnek nyilvántartott brassóinak aránylag csekély értékű volt a forgalma, ki kellene zárnunk ebből a csoportból, mint ahogy arról sem lehetünk teljes bizonyossággal meggyőződve, hogy azt, aki a nevezett évben egy nagykereskedőével azonos vagy akár azt meghaladó forgalmat bonyolított le, automatikusan nagykereskedőnek kellene minősítenünk. Ezeket a kivételeket azonban a fennmaradt források alapján már nem tudjuk megállapítani. A 4. táblázat alapján látható, hogy a „nagykereskedők" (a továbbiakban az idézőjel a huszados minősítésére utal) zöme aránylag ritkán, évente 1-3 alkalommal kereskedett külföldön, és csak hárman kereskedtek gyakran, 12-18 alkalommal (vagyis átlagban sűrűbben mint havonta). A sűrűn üzletelő személyek voltak azok, akiknek a 17 Lásd egy soproni polgár (Pullendorfer Mihály) példáját, aki 1542. évi behozatala alapján kiskereskedőnek tekinthető ugyan, de üzletházának egész tevékenysége alapján egyértelműen nagykereskedőnek minősül. MOLLAY 1990. 238. p. A tanulmányra Szende Katalin hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is köszönök.