Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Simon Zsolt: Brassó kereskedőelitje az 1503. évi huszadnapló alapján
Az egyes kereskedői kategóriák részesedése tehát az összforgalomból, mind az általuk forgalmazott áruk értékét, mind az egyes csoportokat alkotó személyek számát tekintve meglehetősen aránytalan volt. Az egyes személyek által szállított rakományok összértéke még aránytalanabbul oszlott el. Az 1. és 2. grafikon szemlélteti, hogy a kereskedelembe fektetett tőke értéke közti különbség a középkereskedők körében kezd jelentékeny lenni, de igazán nagymértékűvé a középkereskedők és a nagykereskedők közötti sávban válik. Ez az egyenetlen megoszlás egyébként nemcsak a kereskedelmi tőke, hanem Brassó 13 (de más középkori városok 14 ) lakói vagyonának, pontosabban a városlakók által fizetett adónak a megoszlására is jellemző volt. 1. grafikon. A brassói kereskedők forgalma, 1503 (Ft) 13 PHTLEPPI 2001. 161. p.; GRANASZTÓI 1972. 362. p. 1. táblázat. (A brassói háztulajdonosok által 1489-ben, illetve egy városnegyed lakói által 1475-ben befizetett adóösszegek megoszlása.) 14 Adatok erre: GRANASZTÓI 1980. 228-230. p. (Sopron, Kassa, Bártfa); DEMÉNY 1960. 45-54. p. (Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó, Beszterce); GÜNDISCH 1993. 298-306. p. (Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó, Beszterce); GÜNDISCH 1976.178-180. p. (Beszterce); GÜNDISCH 1987.196. p. (Nagyszeben); FÜGEDI 1957-1958. (Sopron).