Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Tózsa Rigó Attila: A pozsonyi gazdasági elit nürnbergi kapcsolatai a 16. században

kéknek tehetős kereskedőcsaládokba való kiházasításával sikerült biztosítani a leszármazottakjólétét. Trainer Georg Trainer 1550-ben közel 500 aFt értékben tesz tiltást. A nürnbergi nagytanácsnak 1537-ben lett tagja, s 1554-ben a patrícius Pömer nemzetségből vett el egy lányt.

60 Több háza is volt a városban. A Roßmarkton (lásd még Lángnál) 1545-ben vásárolt ingatlant, amely még 1566-ban is a család tulajdonában volt.

61 Egy másikat 1559-ben 3000 forintért szerzett meg.

62 Trainer gyakran szerepel a város levelezésében, így 1551-ben neki kellett Straubingból Nürnbergbe 100 rajnai guident elvinnie, amelyet Straubing tanácsa minden évben elküldött Nürnbergnek.

63 A kereskedő gyakran járhatott ezen az útvonalon, mivel 1554-ben a tanács megrendelésére készült ágyúkat szintén Trainer szállította el Regensburgból.

64 Jelentős hitelezői tevékenységet is folytatott. Egy 1552. januári missilis szerint másodmagával korábban 8000 guident hitelezett Ferdinándnak. Trainer 1562-ben Nürnbergen kívül hunyt el.

65 Néhány nürnbergiről csak kevés adatunk van. Hans Höfler négyszer tilt 15-50 forint körüli értékben. Egyetlen információ róla, hogy a Szent Egyed utcában, Lengenfelder szomszédságában lakott. A tiltó személyek közül hat nürnbergi polgárról nem sikerült információt találni. Összegzésképpen elmondható, hogy a 16. századi pozsonyi elit kapcsolatrendszerében fontos szerepük volt a délnémet kereskedőknek, s ezen belül a nürnbergieknek. Az utóbbiakkal kapcsolatban álló pozsonyiak kb. negyede részt vett a városvezetésben, vagy családján keresztül kötődött hozzá. Vagyonosság és gazdasági potenciál szempontjából a nürnbergi kapcsolatokat ápoló pozsonyiak döntő többsége minden bizonnyal a felső réteghez tartozott. A vizsgált nürnbergi családok a patriciátushoz sok szállal kötődő második rendből kerültek ki. Legtöbbjükkel kapcsolatban jelentős társadalmi mozgás érzékelhető a korszakban. A három régi nemzetség közül kettőnél a társadalmi státus romlását, vagy legalábbis stagnálását regisztrálhatjuk. Paul Lengenfeldernél nagyfokú gazdasági aktivitást tapasztalunk, amellyel minden bizonnyal gyarapította a család vagyonát. A nürnbergi második rendbe „frissen" bekerült családok között a Gösweinoknál és főként a Flück családnál gyors emelkedést tapasztalhatunk. További fontos eredményként sikerült kimutatni, hogy a pozsonyi forrásban megjelenő nürnbergiek között számos esetben rokoni és üzleti kapcsolatok álltak fenn. 60 SB A 52, Nr. 32. f. 201 Ír; Nr. 217. f. 692. 61 StadtAN B 14/1, Nr. 200, f. 28v; GSI 175 FC 1. 62 StadtAN GSI 175 KD 5. 63 SB B 61a Tom. 144. f. 157v-158r. 64 SB B 61a Tom. 154. f. 52r. 65 SB A 52b Nr. 28.f. 73v.