Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Tózsa Rigó Attila: A pozsonyi gazdasági elit nürnbergi kapcsolatai a 16. században

mazó Peter Büffler sógora volt, aki négyszer tilt Pozsonyban. Seldner fia, Sigmund szintén megjelenik a Verbotbuchban. Flück és Martin Seldner érdekelt volt a magyarországi marhakereskedelemben. 34 Egy 1519-es tartozási ügyben négy különböző délnémet városból származó hét mé­száros jelenti ki, hogy 109 forinttal tartozik Flücknek, akitől marhákat vásárolt. 35 Bartholome 1535-ben, fivére 1534-ben hunyt el Bécsben. 36 Itteni tevékenységük a marha- és bőrkereskedelem mellett pénzügyletekre is kiterjedt. A forgalom jelentős le­hetett, mivel a haszon lehetőséget adott arra, hogy Bartholome feleségül vegye a tekin­télyes Örtl család lányát. 37 A kapcsolati tőke nemcsak fia irányában öröklődött, hanem dienere, Lang felé is, aki a pozsonyi forrás tanúsága szerint önálló üzletbe kezdett ke­leti irányban. Bartholome ambiciózus házassági stratégiával a kereskedelemben tevékenykedő patríciuscsaládokhoz házasította ki gyermekeit. Fia, Andreas 1513-ban született, 1536-tól haláláig tagja a külső tanácsnak. Apja kapcsolatépítő törekvéseit folytatva, lányát a gazdag patríciushoz, Cristof Holzschuherhez adta feleségül. Fia, Bartholome (III.) Flück 1564-ben Ferrarában szerzett jogi doktorátust, kétszer a Pömer családból nősült, harmadszorra Weiser lányt vett feleségül. 38 Andreas Flück 1541-ben és 42-ben tett tiltást Pozsonyban. Utóbbi esetben Florian Widmantól követeli tartozását, akinek vagyonát ezzel egy időben Lengenfelder és egy másik nürnbergi is tiltja. Andreas Flücknek sikerült megőriznie vagy inkább erősítenie az apja által megalapozott társadalmi státust. A három nemzedéken átívelő pozitív intergenerációs mobilitás a rövid időszakaszt tekintve a család gyors felemelkedéseként értékelhető. Lang Lorenz Lang 1535-1556 között volt a külső tanács tagja. 39 A Flückkel fennálló kap­csolata mellett a források főként ingatlanügyeiről tudósítanak. Legalább két háza volt a városban, az egyik a Roßmarkton. A harmincas években kisebb hitelügyletekben tű­nik fel. Gyermekeiről nem tudunk semmi biztosat, ismerjük viszont Lang üzleti part­nereit. Egy 1535-ös elismervény arról tudósít, hogy egy özvegyasszony Hans Roten­burgertől, Nicolas Gösweintól és Lorenz Lángtól 2226 rajnai guident kapott hitelbe a házára. Egy 1550-es missilis arra is rávilágít, hogy pontosan milyen viszonyban volt Lang Gösweinnal és Rotenburgerrel. Az irat szerint egy winsbachi mészáros marhákat 33 StadtANB 14/TI,Nr. 10. f. 17r. SEIBOLD 1988.35., 59. p. Flück a később tárgyalandó Gösweinokkal is kapcsolatban állt egy tartozási ügy miatt. StadtAN B 14/n Nr. 23. f. 103r. 34 SEIBOLD 1988. 42. p. 35 SadtAN B 14/II Nr. 11. f. 89v. 36 StadtAN GSI 152, Flück. 37 SEtBOLD 1988. 36. p. 38 StadtAN E 1/320, Nr. 1. f. 3v. 39 StadtAN GSI 152 Lang.

Next

/
Oldalképek
Tartalom