Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Tózsa Rigó Attila: A pozsonyi gazdasági elit nürnbergi kapcsolatai a 16. században
egyensúlyát. Nürnberg a 16. század első felére elérte virágzása csúcspontját. A század derekától egyre gyakrabban merültek fel nehézségek. 2 A tengeri államok kereskedőtőkéje által támasztott verseny, valamint a nyugati államokban bekövetkező államcsődök meggyengítették a nürnbergi kereskedőelit pozícióit, 3 így az átcsoportosítási lehetőségként kínálkozó keleti kereskedelem nagy szerepet játszott abban, hogy a város gazdasága átvészelte a kríziseket. Részben ennek köszönhető, hogy a nyugati jelentőségvesztés következtében a piaci szféra nem szűkült be, sőt új súlypontok képzésével a nürnbergieknek a század végére még bizonyos mérsékelt gazdasági fellendülést is sikerült elérniük. 4 A súlypontmódosulások mellett más jellegű átstrukturálódás is zajlott a vizsgált időszakban. A kereskedelem személyi összetétele megváltozott, ami témánk szempontjából külön figyelmet érdemel. A folyamat megértéséhez vázolnunk kell a nürnbergi polgárság tagozódását. A város társadalma öt rendre oszlott. Az elsőt a belső tanács patríciusnemzetségei alkották. A másodikba azok a nagykereskedők tartoztak, akik a külső tanácsban vettek részt. A harmadikba a középkereskedők és a belső tanács kézművesei, a negyedikbe a külső tanács kiskereskedői és kézművesei tartoztak, míg az ötödikbe az összes többi polgár. 5 A rendek közötti határok átjárhatók voltak, a patríciusok és a nagykereskedők rétege számos rokoni szállal kötődött egymáshoz. A15. század második felétől a patríciusok egyre inkább kivonultak a nagykereskedelemből, s helyüket a feltörekvő, nem patrícius származású nagykereskedők vették át. Az „őrségváltás" a 16. század derekára ment végbe, s a nagy patríciustársaságokból csak az Imhofok és a Tucherek tartották meg régi súlyukat. A második rend képviselői alapozták meg Nürnberg gazdasági növekedését a század második felében, és a kereskedelmi forgalmat jelentős mértékben bővítették keleti irányban. 6 Mivel a keleti irányú áruforgalom másodlagos jelentőségű volt a város kereskedői szemléletében, az eddigi kutatások is csak kevés figyelmet szenteltek a témakörnek. E kereskedői csoport vizsgálata tehát kiemelten fontos. A nürnbergiek pozsonyi kapcsolatai Összesen 53 tiltás származik nürnbergi polgároktól. A bejegyeztetők között legalább 24 személyt tudunk elkülöníteni. Két további nürnbergi szerepel képviselőként, s egy adósként. A tiltó személyek két eset kivételével biztosan férfiak. A fennmaradó két bejegyzésben a tiltó személy „és rokonai" kitétel szerepel, így sem a pontos számot, sem a személyek nemét nem tudjuk megállapítani. 2 KELLENBENZ 1960. 300-301. p. 3 DIEFENBACHER 1995. 69. p.; DIRR 1910. 13. p. 4 DIEFENBACHER 1995. 78-79. p. 5 Uo. 65. p.; HIRSCHMANN 1968. 265. p. 6 DIEFENBACHER 1995. 79-80. p.