Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Teke Zsuzsa: Zágráb városának kereskedőelitje az 1544-1558. évi harmincadjegyzékek alapján

kedelmi forgaloméval egyező képet mutat. A kivitel túlnyomó részét az élő állat, ökörbőr, különböző nyersanyagok alkották, míg a behozatalban a gyapjúszövetet ülette meg az első hely. A harmincadjegyzékekben a szövet részesedése az összbehozatalban évi átlagban 55,7% volt, és ezen belül az olcsóbb szövetfajták élveztek elsőbbséget. A különböző értékű szövetfajták évenkénti átlagos részaránya az összbe- hozatalban a következőképpen alakult: végenként 1-5 forint vámot róttak ki 6%-ra, 50-80 dénárt 18,5%-ra, 50 dénár alatt vámolták a szövet 75,5%-át. Ezek az arányszámok minden bi­zonnyal érvényesek a 16 személy szövetbehozatalára is, akiknek a forgalmára kivetett vám évi átlaga az összforgalomra kirótt vám évi átlagának 72,4%-át tette ki. A zágrábi szövetbehozatal összetételét Magyarország nyugati, északi felének szövetbehozataláé­val összehasonlítva, a hasonlóságok mellett két lényeges különbséget is felfedezhetünk. A sziléziai, cseh—morva, délnémet posztófajták helyett itt az olcsóbb olasz szövetek és a karasia kerültek előtérbe. Ugyanakkor 5 forint értékű vámot a nyugati, északi harmin­cadhivatalokban nem is vetettek ki szövetre, és az 1—4 forintos vámkategóriában szerep­lő szövetfajták százalékaránya is jóval alacsonyabb. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ellentétben Magyarország nyugati, északi felének aktív külkereskedelmi mérlegével, a zágrábiaké többnyire passzív volt. A kereskedőelit mind üzleti, mind rokoni szinten összefonódott egymással. Üzleteik eredményességét együttes fellépéssel, családi kap­csolatok létesítésével is igyekeztek előmozdítani. Velence, Pettau, Laibach, Gorizia azok a városok, ahol a külföldi kereskedőkkel, elsősorban olaszokkal üzletet kötöttek. A kereskedőelit szinte minden tagja részt vett a város poütikai testületének munkájában, ki esküdtként, ki tanácsosként, ki pedig polgármesterként vagy bíróként szerepelt. A 16 személyből hatan a bírói, hárman a polgármesteri, ketten pedig a tanácsosi tisztsé­gig jutottak el. Ketten a bírói tisztség elnyerését megelőzően esküdtek voltak, egyikük a polgármesteri tisztség betöltése előtt működött esküdtként. Öten nem voltak tisztségvi­selők, de családi kapcsolataik révén több szállal kötődtek a politikai elithez. Hivatkozott irodalom Monumenta Zagrabiae TKALCIC, IVAN - LASZOWSKI, EMILIJ: Monumenta his­torica Hb. reg. civitatis Zagrabiae metropolis regni Dalma­tian Croatiae et Slavoniae. I-XIV. Zagreb, 1889-1932. PlCKL 1971. PlCKL, OTHMAR: Die Auswirkungen der Türkenkriege auf den Handel zwischen Ungarn und Italien im 16. Jahr­hundert. Grazer Forschungen zur Wirtschafts- und Sozial­geschichte. (Hgg. O. PlCKL), 1. Graz, 1971. TUCCI 1975. TUCCI, UGO: L'Ungheria e gli approwigionamenti veneziani di bovini nel Cinquecento. In: Rapporti veneto-ungheresi all 'epoca del Rinascimento. Budapest, 1975.

Next

/
Oldalképek
Tartalom