Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Kujbusné Mecsei Éva: Az újratelepült Nyíregyháza kapcsolatrendszere (1753-1848)

hoz. Ha mégis idegenből származó feleséget vettek vagy férjet választottak a nyíregyháziak, ezt leginkább Gömör, Liptó, Sáros megyéből tették. Filiájukból, a szabolcsi Geszterédről és Hugyajból (ma Érpatak) származó házasfelekről majd csak az 1830-as évek végétől szólnak az anyakönyvek. 3. ábra. Evangélikus beházasodás Nyíregyhazára a 19. század elején Földrajzilag szélesebb körből kellett választaniuk a római katolikusoknak, akik elég kevesen voltak, így többnyire idegenből származó férjet/feleséget kerestek. Házasfeleik korábbi lakhelye mutatja a legtarkább képet.

13 13 Abaúj megyéből 18 településről, Árvából 3, Barsból 1, Békéből 1, Beregből 8, Biharból 3, Borsodból és Esztergomból l-l, Gömörből 16, a Hajdú kerületből 3, Hevesből, Komáromból, Krassóból l-l, Liptóból 11, Nógrádból 2, Nyitóból 3, Pestről 1, Pozsonyból 4, Sárosból 11, Szabolcsból 32, Szatmárból 1, Szepesből 16, Tornából 1, Trencsényből 3, Túróéból, Ugocsából, Ungból, Zarándból l-l, Zemplénből 24, Zólyomból 2 helységből érkezett ide a vőlegény vagy a menyasszony a mintavételként vizsgált időszakban, 1818 és 1845 között.