Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Kujbusné Mecsei Éva: Az újratelepült Nyíregyháza kapcsolatrendszere (1753-1848)
KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA AZ ÚJRATELEPÜLT NYÍREGYHÁZA KAPCSOLATRENDSZERE (1753-1848) „Élettink közösségi élet. Különféle társas alakzatokhoz tartozunk, ezeknek keretében szinte áttekinthetetlen kapcsolatrendszerben helyezkedünk el. Mint ahogy az ember úgy születik bele a társadalomba, hogy kapcsolatainak egy részét örökli, míg más részét környezetének jellemzői alakítják, úgy a 18. század közepén újratelepített Nyíregyháza kapcsolatrendszerében is vannak „örökségként" kapott kötődések és a település életének, jogállásának változásával alakult ismeretségek. 2 Ezek „az érintkezések az élet minden területére kiterjedtek", 3 így a település életének rekonstruálása ismeretük nélkül nem lehet teljes. A mezőváros kapcsolati hálójának alapját és meghatározó keretét az impopulációban és a migrációban gyökerező „öröklött" élek, 4 vonalak alkotják. Nyíregyházán ugyanis a 18. század közepén egy újonnan betelepült, jogállásában, nyelvében, vallásában, mentalitásában homogén közösség jött létre. 5 A település széles határának megműveléséhez ugyanis a Rákóczi-szabadságharc utáni időszakban az elvándorlás miatt már nem volt elegendő lakos, így a hajdan hajdúvárosi kiváltságokkal is rendelkező faluba földesurai, a Károlyiak és Palocsayné, jelentős kedvezményeket ígérve szabad menetelű jobbágyokat hívtak. A gróf Károlyi Ferenc által kiadott pátens hatására Békés vármegye közgyűlésének Szarvasról, Berényből, Komlósról, Csabáról és Orosházáról 225-en jelezték, hogy Nyíregyházára szándékoznak költözni. 6 A telepítettek közül néhányan már 1753 őszén, míg a többiek 1754 folyamán, illetve később érkeztek. A város történetét feldolgozó szakirodalom és a telepítés időszakának összeírásai szerint 1753. május 16. után a telepítési pátensben ígért jogi és gazdasági kedvezmények hatására a szervezetten telepítettek mellett spontán vándorlók is gyarapították a lakosság számát. A rövid idejű, közel másfél évig tartó intenzív betelepülés során Zólyomból 44, Borsodból 28, Hontból 25, Gömörből és Nógrádból 20 család érkezett. Néhányan jöttek még Liptó, Szepes, Pest, Tolna és Zólyom megyéből is. 7 1 MÉREI 2006. 34. p. 2 SZVETELSZKY 2006. 1353. p. 3 SZENDE 2002. 56. p. 4 CSÁNYI-SZENDRŐI 2004. 5 A betelepültek többsége „tót" evangélikus volt, aki magát szabad menetelű jobbágynak vallotta. 6 A Békés Megyei Levéltárban őrzött nemesi közgyűlés irataiban 154/1753. sz. alatt lévő összeírás, közli KUJBUSNÉ MECSEI (szerk.) 2003. 7 CSERVENYÁK 1974. 13. p. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETT ÉVKÖNYV HI. 2OO8. 347-360. p.