Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Balogh Judit: Székelyudvarhely városi elitjének kialakulása a 16—17. század fordulóján

csak a 17. században vált vonzóvá a város. Először csak házakat vásároltak, amelyeket busás bérleti díjak reményében kiadtak, majd a század folyamán indult meg a beköltö­zés, s ezzel a városi elit is átalakult. Már az 1627-es összeírást elemezve is látható az ekkor még csak lassan induló folyamat, melynek során a 16. század végén a városi elit­be emelkedettek közül néhány család - minden bizonnyal azok, amelyek örökössel rendelkeztek, és örökíthető mesterséget űztek - a nemesek között íratott össze. E sze­rint a „nemesként a városban" státus folyamatosan vált kívánatossá és a felemelkedés egyik lehetséges elemévé. Az 1627-ben nemesként összeírt 17 udvarhelyi között ott volt a Nyírő család két tagja, a Szabó család és a Kósa család egy-egy tagja is, olyan nemesi családok mellett, mint az Ugrón, Bögözi vagy az Apor. Összegezve elmondható, hogy Székelyudvarhely várossá válásának folyamata a 16. század második felében jelentősen felgyorsult, s ebben a vár megépítésének meg­határozó szerepe volt. Kitermelődött a város elitje is, amely évtizedekig meghatározta Székelyudvarhely arculatát, a városi élet kereteit és a település szerkezetét is. Hivatkozott irodalom BALOGH 1994. BALOGH 2003. BENKŐ-DEMETER­SZÉKELY 1997. CONNERT 1901. EGYED 1981. EOE. FODOR 1974. BALOGH JUDIT: A székely város a 16-17. században In: Város és társadalom a XVII-XVIU. században. A Miskolci Egyetem történettudományi tanszékeinek konferenciáján elhangzott előadások anyaga. Mályi, 1992. december 15-16. Miskolc, 1994. (Studia Miskolcinensia, 1.) BALOGH JUDIT: Összetartó erők és leváló elemek a 17. századi székely társadalomban. In: Mikrotörténelem: Vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör - Társada­lomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai. Miskolc, 2003. BENKŐ ELEK - DEMETER ISTVÁN - SZÉKELY ATTILA: Középkori mezőváros a Székelyföldön. Kolozsvár, 1997. CONNERT, JOHANNES: A székelyek intézményei a legrégibb időktől az 1562-iki átalakulásig. Kolozsvár, 1901. EGYED ÁKOS: Falu, város, civilizáció. Tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és a kapitalizmus történetéből Erdély­ben 1848-1914. Bukarest, 1981. Erdélyi országgyűlési emlékek. Szerk. SZILÁGYI SÁNDOR. I-XXI. Budapest, 1875-1898. FODOR LÁSZLÓ: Adatok a székelyudvarhelyi céhek bomlá­sának kérdéséhez. In: A székelykeresztúri múzeum 25 éves

Next

/
Oldalképek
Tartalom