Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Balogh Judit: Székelyudvarhely városi elitjének kialakulása a 16—17. század fordulóján

mára szedetett adókat csak Segesvárig kötelesek szállítani. 1571-ben még János Zsigmond nevéhez fűződik az az oklevél, amelyben a Gyárosfalva nevű települést Udvarhely városához csatolták, földjeit a várbirtokba bekebelezték, és a lakosoknak meghagyták, hogy költözzenek a városba.

29 Feltehetjük, hogy a vár megerősítése és a váruradalom jövedelmének növelése, a vár szolgálói számának gyarapítása is fontos szempontja lehetett a falvak Udvarhelyhez csatolásának, ám ezzel együtt maga a város is gyarapodott. 1574 decemberében, már Báthori István idejében íródott az a parancslevél, amelyben az akkor még vajdai címet viselő Báthori elrendelte, hogy az Udvarhely városában lakó nemesek és ott örökölt házakat bíró kiváltságosok, akiket ő vagy az elődje mentett fel, a várost illető közterheket a többi lakossal egyenlően hordozzák, minthogy azokkal egyenlően részesültek a város földjének, rétjeinek és erdeinek használatából.

30 A következő esztendőben immár Báthori Kristóf vajda csatolta Udvarhely városához az addig udvarhelyi várhoz tartozó Szentimre nevű falut.

31 Az egyre növekvő és erősödő város - ahogyan a periratok alapján megállapítható - bevételeinek jelentős részét a Küküllőn épített malom jövedelméből és a piactéri kocsmák bevételéből nyerte. Ez azért is érdekes, mert Udvarhely környékén nem voltak szőlőbirtokok, a bort be kellett vinni a városba. Báthori Zsigmond 1585 januárjában kiadott kiváltságlevelében Bodoni Balázs udvarhelyi várkapitánynak meghagyta, hogy a várost borbeviteli szabadságában tartsa meg és ne gátolja.

32 Báthori Zsigmond 1595 decemberében újra megerősítette a városnak még Izabellától, 1558-ban kapott kiváltságlevelét, ami jól mutatja a szék és a közösségből leválni akaró város állandó feszültségét.

33 1599-ben, Mihály vajda betörése idején Udvarhely várát lerombolták, és a város is komoly veszteségeket szenvedett el. 1600-ban a lécfalvi országgyűlésen elrendelték, hogy a vár újjáépítésében Udvarhely-, Gyergyó- és Háromszék vegyen részt.

34 1601. december 31-én, a székely kiváltságokat visszaadó Báthori Zsigmond minden addigi kiváltságában és előjogában megerősítette a várost.

35 A szék természetesen nem nyugodott könnyen bele abba, hogy a fejedelmek ilyen erőteljesen támogatták a városokat. 1609-ben Báthory Gábor szükségesnek látta egy olyan oklevél kiadását, amelyben utasította a székely főkapitányt és a széki kapitányt, hogy oltalmazzák meg Székelyudvarhelyt a hozzá csatolt két falu, Gyárosfalva és Szentimre birtokában.

36 Bethlen Gábornak szintén fel kellett lépnie a székkel szemben, hogy ne 28 Uo. 329-330. p. Ez a valóban komoly megterhelést jelentő várszolgálat paradox módon minden bizonnyal szerepet játszott abban, hogy Székelyudvarhely lakosai szoros gazdasági kapcsolatba kerültek főképpen Segesvárszék szász lakosságával. 29 Szokl. II. köt. 314-315. p. 30 Uo. ÍV. köt. 32. p. 31 Uo. 54. p. 32 Uo. 94. p. 33 Uo. 145-155. p. 34 JAKAB—SZÁDECZKY 1901. 275. p. 35 Szokl. ÍV. köt. 154. p. 36 Uo. 184-185. p.