Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Bessenyei József: Baráti Fábián nagyszombati kereskedő kapcsolatrendszere

árujukat, hanem másokat bíztak meg ezzel a korántsem kényelmes és veszélytelen feladattal. Erre Baráti pályafutásából is sok példát ismerünk. Előfordult, hogy az állatkivitelre a kereskedők szolgákat, esetleg jobbágyokat használtak fel. Több, később magasba ívelő pálya kezdődött ezen a módon, hiszen a szolga külön, saját szállítmányaival is kereskedhetett ugyanazon az úton.

8 Baráti (Uher) Fábián 1530-ban lép a történelem színpadára, neve akkor tűnik fel először hivatalos iratban: Nagyszombat város adókönyvében két forinttal szerepel.

9 Mivel ekkor csak az ingatlannal rendelkezőkre vetettek ki adót, az összegből ítélve egy nagyszombati ingatlan résztulajdonosa lehetett. Nem tudjuk, Baráti honnan érkezett, és pontosan mikor, de hogy Nagyszombaton telepedett le, a körülmények alapos ismeretére vall, és jól meggondolt, mondhatni ideális választásnak tűnik. A város fejlődése éppen ekkor gyorsult fel, adottságai kitűnőek, több fontos nemzetközi út haladt át rajta, így az úgynevezett cseh út, amely Szakolca-Pusztapécs-Morvaberény-Jihlava-Kutná Hora városokon át vezetett Prágába.

10 Egy másik, a városon áthaladó útvonal Szakolca-Stráznice-MagyarbródKromeriz-Alamóc-Litomysl-Pardubice városokon át érkezett a cseh metropolisba. Nagyszombatból indult két Sziléziába vezető út is, az egyik a Vág völgyén, majd a Jablonkai-hágón haladt, a másik Szakolcánál átlépve a morva-magyar határt, onnan Magyarbród-Kromeriz-Alamóc-Sumperk érintésével érte el Sziléziát.

11 A sziléziai utak nagy forgalmat bonyolítottak le, hiszen rajtuk zajlott a magyar borkivitel egy része, és itt hozták be a 16. században a katonaság fizetésére szolgáló olcsó sziléziai posztókat is.

12 Bécs közelsége pedig az oda irányuló élőállat- és bőrexportban biztosított a városnak előkelő helyet. Buda török kézre kerülése (1541) után Nagyszombatban robbanásszerű fejlődés vette kezdetét, ekkor a város Magyarország egyik jelentős gazdasági centrumává lépett elő, amelynek kereskedői 1542-ben 79 szállítmánnyal az országos rangsorban Bécs, Pozsony és Székesfehérvár után a negyedik helyet biztosították maguknak.

13 A morva, a cseh és a sziléziai városokkal folytatott kereskedelmet a nagyszombatiak szinte monopolizálták, és igen élénk forgalmat bonyolítottak le Béccsel is. A városban kereskedőcéh működött, amelynek privilégiumait 1547-ben foglalták írásba,

14 és 1556-ban már 55 tagja volt. Sokan menekültek a városba a török elől az Alföldről és Dél-Magyarországról, s mivel Baráti sok délvidéki kapcsolattal rendelkezett, megkockáztatható a feltevés, hogy ő is onnan menekült ide a török elől. 8 Ez a két utóbb említett eljárás már egyértelműen kora kapitalista módszernek nevezhető. PAP 1999. 452-454. p. 9 VARSIK 1956. 152. p. 10 SlMONCIC-WATZKA 1989. 45. p. 11 GÁRDONYI 1908. 192. p. vö. KREJCSI 1894, 176. p. 12 KUBINYI 1994. 10-11. p. 13 EMBER 1988. 678. p. 14 BÉKÉSI 1883.