Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Bessenyei József: Baráti Fábián nagyszombati kereskedő kapcsolatrendszere

BESSENYEI JÓZSEF BARÁTI FÁBIÁN NAGYSZOMBATI KERESKEDŐ KAPCSOLATRENDSZERE Baráti Fábián a Mohács utáni évtizedek egyik legismertebb magyar kereskedője, akinek hosszú életéről számos, szerencsésen fennmaradt 1530—1570 között keletkezett forrás szolgál folyamatos, részletekbe menő információkkal. Személye többször is feltűnik a korábbi szakirodalomban, és már Takáts Sándor, a 16. századi gazdasági élet Mtűnő ismerője felfigyelt rá, röviden úgy summázva benyomásait, hogy a kortárs kereskedők között ő az egyik leggazdagabb és legfontosabb.

1 Pedig Takátsnak még nem állt módjában használni 16. századi kereskedelemtörténetünk legbecsesebb forrását, az 1542. évi vámnaplót, amelyből pedig az is kiderül, hogy egy nürnbergi kereskedő után Baráti és társa, Sánta Ambrus bonyolította le a legnagyobb forgalmat a királyi Magyarországon.

2 Második méltatója, Szakály Ferenc egy gyöngyösi polgárral bonyolított üzleti ügyét világította meg,

3 Németh Gábor pedig testamentumát tette közzé, megfelelő történeti környezetbe ágyazva.

4 Nem feltáratlan területen mozog tehát az, aki életének egészével kíván foglalkozni, bár igaz, hogy a korábbi kutatók a vele kapcsolatba hozható - elsősorban Nagyszombat város páratlanul gazdag 16. századi anyagában - fennmaradt nagyszámú forrásnak csak egy részét tárták fel. Összesen mintegy száz Barátira vonatkozó jegyzőkönyvi bejegyzés, illetve hozzá és általa írott missilis maradt fenn napjainkra, s ismerve a korszak levéltári anyagainak nagymértékű pusztulását, ez a mennyiség tiszteletet parancsoló. Valószínűleg az ő szövevényes üzleti ügyei foglalkoztatták a legtöbbet Nagyszombat magisztrátusát, ezért keletkezett vele kapcsolatban oly sok irat és levél, továbbá azért is, mert bizonyos nagyságrenden túl az ügyek sokaságát nehéz volt egy személynek átfognia, emlékezetben tartania, és a kiterjedt kapcsolatrendszert zökkenőmentesen működtetnie. Mivel a ránk maradt források döntő részben kereskedelmi tevékenységével foglalkoznak, kellő részletességgel feltárulván bennük, pontosan rekonstruálható Baráti kapcsolatrendszere. Köztudott, hogy a 16. századi kereskedők nem egyedül folytatták tevékenységüket, hanem igen gyakran éltek a különféle társulások kínálta előnyökkel. A társulások létrejöttének és közkedveltségének oka a gyakori, a szakirodalomban általánosnak mondott tőkehiány mellett a kockázati tényezők csökkentésére való igyekezet lehetett. 1 TAKÁTS 1899. 251., 255. p. 2 EMBER 1988. 114-115. p. 3 SZAKÁLY 1990. 4 NÉMETH 1995. 13-14., 54-58. p. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV HL 2008.293-311. p.