Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

IN MEMORIAM KUBINYI ANDRÁS - Szende Katalin: Kubinyi András, a várostörténész

tagolt jelleget. A másik nagyon fontos megállapítása, hogy ez a várostípus nem magyar és nem „ázsiai" vagy „nomád" jellegű, ahogyan egyes magyar történészek feltételezték, hanem szervesen kapcsolódik az európai városiasodás folyamatába. „Magyarország X-XII. századi fejlődésében teljesen hasonló jelenségeket találunk, mint Európa más részein a jogi értelemben vett városok megjelenése előtt."

70 A korai városiasodáshoz kapcsolódik Kubinyi egyetlen szerkesztőként jegyzett, önálló forráskiadványa, az Elenchus fontium históriáé urbanae magyar kötete is. Ez a sorozat, a városatlaszokhoz hasonlóan, a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság kezdeményezésére indult meg. Az egyes országok korai városfejlődésére vonatkozó írásos forrásokat, elsősorban kiváltságleveleket és törvényszövegeket tesz közzé, de néhány elbeszélő forrás is helyet kapott benne. A magyar kötet a kezdetektől 1301-ig terjedő időszakot öleli fel. 1 Kubinyi András várostörténészi munkásságának főbb vonásai Amikor Engel Pál Kubinyi Andrást 2001 -ben a MTA tagságára felterj esztette, a következő öt ismérvvel jellemezte munkáit: „az újszerűség, a legendásan széles körű forrásismeret, a hasonlóan legendás pontosság és megbízhatóság, a nemzetközi eredmények beható ismerete, valamint a kiegyensúlyozott és világos tárgyalásmód."

72 Ezek maradéktalanul igazak várostörténeti munkásságára is. Tekintsük át Engel megállapításait erről az oldalról kicsit részletesebben! Az újszerűség mind a témaválasztásban, mint a módszertani megközelítésben szembeötlő. Mindig olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyekben valamilyen kihívás volt, és amelyekkel kapcsolatban a korábbi kutatás nem próbált vagy nem tudott kielégítő eredményt elérni. Még a hagyományos „városmonográfia" műfajában is olyan települések feldolgozását végezte el, amelyeknek nem maradt fenn középkori levéltára, s ezért nem lehetett egyszerűen a helyi forrásanyagból kiindulva megírni történetüket. Ehelyett új módon: a fentebb bemutatott prozopográfíai módszerrel vagy a településföldrajzi indíttatású alaprajz-elemzéssel kellett hozzájuk közelíteni. Mindkét módszert sikerrel alkalmazta több települést átfogó, általánosabb tanulmányokban is. Újdonságként honosította meg a régészeti adatok és szempontok felhasználását is a középkori várostörténetben. Ezt a szemléletmódot élete első felének legfontosabb munkahelyén, a BTM-ben alakította ki, ahol először érdeklődésből, majd utóbb a Kö69 Ez a gondolata már a KUBINYI 1985a. cikkében, a „korai várostípus" elemzésekor csírájában megfogalmazódott (20-23. p.), majd bővebb kifejtést 1996-ban megjelent tanulmányában nyert (KUBINYI 1996d). 70 KUBINYI 1996d. 42. p. 71 KUBINYI 1997. A sorozat megindítói mindenütt a jelenlegi államterületet vették figyelembe, ami Magyarország szempontjából különösen problematikus. Lásd erre vonatkozóan a kötet Kubinyi András által írott bevezetőjét. 72 ENGEL 2001/2004. 10. p.