Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Dominkovits Péter: Rokonok és pénzügyek. A szombathelyi polgárok vidéki kapcsolatairól, végrendeleteik alapján (1606-1665)

DOMINKOVITS PÉTER ROKONOK ÉS PÉNZÜGYEK A szombathelyi polgárok vidéki kapcsolatairól, végrendeleteik alapján (1606-1665) A magyarországi városhálózat késő középkori funkcionális vizsgálata Szombathelyet a „kisebb városok és jelentős városfiinkciójú mezővárosok" kategóriába helyezte el. A győri püspökök földesurasága alatt álló - Héderváry János püspök 1407. évi privilégiumlevelével kiváltságolt - mezőváros az elemzés szempontjai alapján jobb minősítést nyert, mint az akkori megyeszékhely, Vasvár. Nem túlzás, ha kijelentjük: Szombathely városi funkciórendszere már a középkor végén előtte járt a vármegye akkori központjának.

1 A 16. század során a város nemcsak megerősödött, de funkciói is tovább bővültek, s ezzel összefüggésben tovább növekedett a vasi településhierarchiában betöltött jelentősége. E pozíciószerzés mögött minden bizonnyal kiemelkedő szerepet játszott, hogy az oszmán veszély miatt a tágabb térség nagy forgalmú hiteleshelyét, a vasvári társaskáptalant Vasvárról a védettebb Szombathelyre költöztették, amit az 1578:XX. tc. is előírt.

2 Miközben a megyeszékhely megváltozásával, rögzülésével Szombathely jelentős vonzerőt jelentett a vármegyei nemesség (pl. Káldy, Enyedy családok) és az urukat képviselő főúri familiárisok (pl. Festetics család) számára is, hogy akár házat vagy részházat vásároljanak ott, nem csökkentek a mezőváros hagyományos uradalom-központi funkciói sem. A 17. század során a földesúri várral, (csekély) katonai karhatalommal is rendelkező, egykori Sabaria a győri püspök nyugati tizedbérleteinek begyűjtőhelye volt.

3 Szombathely 17. századi lakosságnagyságának becsléséhez máig sem ismertek megbízható kiindulást jelentő források.

4 Bár a 17. század második felében két canonica visitatio is részletesen szólt a városi plébániáról, de sem az 1674. évi 1 KUBINYI 2004. 10-16. p. (a rangsorolás módszeréről) 23-24. p. (Szombathelyről és a vele egy kategóriába eső városokról, mezővárosokról). Szombathely késő középkori piacközponti szerepére, illetve kiváltságlevelére: KlSS-TÓTH-ZÁGORHJDl CZ3GÁNY 1998. 153-156. p., 162-164. p. Az egykorú Vasvárra: SILL 1982. 17-19. p. 2 SEX 1986. 3 A szombathelyi vár fegyverzetére, hadi felszereléseire: DOMOKOS 1994. 4 Ezt azért is hangsúlyozni kell, mert Batthyány (I.) Ádám időszakából (1648), a Vas megyei rohonc—szalónaki, és a németújvári uradalom területéről ismertek olyan urbáriumok, amelyek az egyes háztartások teljes körű regisztrálására törekedtek, demográfiai vizsgálatokra is jól felhasználhatók. ZlMÁNYI-J. ÚJVÁRY 2002. Hasonló alaposságú a Pozsony megyei Eberhard-uradalom urbáriuma is (1660): ZlMÁNYI-J. ÚJVÁRY 2007. 10-12. p. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV m. 2008.275-291. p.