Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Varga Szabolcs: Zágráb szerepe a magyarországi városhálózatban a késő középkorban
2000 fővel számolhatunk a jogi értelemben vett város területén, és ehhez jött még hozzá a káptalani és püspöki fennhatóság alatt élők száma. Tehát Zágráb ekkor nagyságát tekintve is jelentős település volt. A zágrábi polgárok és az egyháziak gazdaságban való aktív részvétele a város képén is meglátszott. Volt a városnak fürdője, 139 a 15. század második felétől egyre több emeletes kőház tűnik fel a forrásokban, és már nem ritka, hogy a letelepedni vágyó firenzei üzletemberek egy-egy ingatlanért száz aranyat is fizetnek. 140 Komoly gazdasági potenciálra vall, hogy a város 1495-ben 800 forintot tudott hitelezni Corvin Jánosnak. 141 A gazdaságban felhalmozódott tőke lassan átszivárgott a művelődés és a kultúra területére is. Ebben természetesen az egyház járt az élen. A káptalan azt is megtehette, hogy Henricus Almanus doktornak évi 50 forint fizetséget folyósítson mindaddig, amíg a medicine doctor a Kaptol vagy a szabad királyi városrész területén tevékenykedik. 142 Laki Thuz Osvát budai hatásra rendelte meg cserépkályháját zágrábi mesterektől, 143 és ugyanakkor székesegyháza kórusát bécsi mesterekkel boltoztatta újra. Ezek az adatforgácsok egy terjeszkedő és bővülő város képét mutatják, amely az újdonságokat Itáliából és Buda felől is magába tudta szívni. A Mohács utáni évtizedekben Zágráb szerepe még inkább felértékelődött. Ferdinánd király számára Zágráb és ezen keresztül Szlavónia megtartása kulcskérdéssé vált Szapolyai János, később pedig a török ellenében. Az oszmán nyomás elől menekülő horvát nemesség is egyre nagyobb számban lelt itt menedékre, és Kőrös frontvonalba kerülése miatt az egységesülő horvát-szlavón tartományi rendi gyűlésnek is mind gyakrabban Zágráb adott otthont. Méltán írhatták a rendek 1557-ben Ferdinándnak: „Ceterum supplicant iidem status et ordines regni regie maiestati quam humillime, dignetur eius maiestas ad civitatem suam regálém Montis grecensem, que est metropolis istorum regnorum sue maiestatis.. .", 144 mert Zágráb ekkorra valóban a régió vitathatatlan fővárosa lett. Hivatkozott irodalom ADAMŐEK-KAMPUa ADAMCEK, JOSIP - KAMPUS, IVAN: Popisi i obracuni 1976. poreza u Hrvatskoj u XV i. XVI. Stoijecu. (Sveuciliste u Zagrebu, Institut za hrvatsku povijest, Izvori za hrvatsku povijest, 3.) Zagreb, 1976. 139 TKALCIC III. 1896. 133. p. 140 GROTHUSEN 1967. 241. p. 141 TKALCIÓ H. 1894. 505. p. 142 TKALCIÓ II. 1894. 482-483. p. 143 http://vAVW.btm.hu/—ARCfflV—/Tcalyha/Tailyha.h1m. 144 SlSlÓ 1916. 8.p.