Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Varga Szabolcs: Zágráb szerepe a magyarországi városhálózatban a késő középkorban

vast fenntartania, illetve őriznie a püspökség birtokában levő öt várat, Csázmát, Dombrót, Ivanicsot, Garicsot és Hrasztovicát.

84 A püspökség jelentőségét támasztja alá a mellette szolgáló káptalan nagysága. A zágrábi Szent István-székeskáptalan 32 kanonokot számlált, és ezzel Esztergom, Pécs, Győr és Eger után következett Veszprémmel együtt.

85 A káptalan tagjainak komoly birtokaik voltak a környéken, és 1500-ban Osvát püspök egykori budai házának a felét is megkapták.

86 A város egyházi jellegét tovább erősítették a kanonokokat kisegítő prebendáriusok, akiknek a száma 151 l-ben 24 volt. Magyarországon először Zágrábban szerveződtek önálló közösségbe, 1466-ban pedig Szűz Mária tiszteletének ápolására vallásos társulatot hoztak létre. A prebendáriusok is külön házakban laktak, amelyek közül a 16. századra már egyre több kőből épült, és többszintes volt. Ezek egyaránt feküdhettek a káptalan és a város területén.

87 A ciszterek távozása után az ő birtokukba került a Medveáóak-patak partján álló fürdő is, amelynek értékét 2000 forintra becsülték.

88 Az egyszerű karpapokkal szemben a prebendáriusok szőlőik után nem tartoztak tizeddel. A javadalmukból származó bevételük körülbelül egy kanonoki stallum fele volt, ezért mindenképp módosnak tekinthetjük őket.

89 Ha csak az egyházi középréteget nézzük, akkor is jelentős csoportról van szó, akik vagyonuk és befolyásuk révén megszabták a város arculatát. így nehezebben alakulhatott ki egy öntudatos polgári réteg, amelynek fiai Bécs vagy Krakkó iskoláit előszeretettel látogatták volna. A külföldön tanuló hallgatók viszonylag alacsony számát a 15-16. század fordulóján a városban lakó jelentős nemesi réteg is befolyásolhatta, mivel közülük kevesebben vállalkoztak külföldi tanulmányokra. 1469-ben ladomérci Bradách Imre nándorfehérvári kapitány vásárolt házat a városban,

90 1496-ban Batthyány Tamás és Ferenc házát említették,

91 és néhány évvel később Török Imre panaszkodott zágrábi ingatlanának eltulajdonítása miatt.

92 A nemesek városba áramlása a 16. században tovább erősödött, és ez is hatással volt a város polgárosodására. A beiratkozott hallgatók viszonylag alacsony számához harmadik okként az is hozzájárulhatott, hogy ez a két egyetem túl messze volt a zágrábiak számára, akik földrajzi közelsége miatt szívesebben mentek Itáliába. A középkor végén nagyon nagy számban keresték fel Rómát a zágrábi egyházmegyéből. A pápai udvar „Sacra Poenitentiaria Apostolica" hivatalának levéltárában levő kérvények tanúsága szerint a zágrábi egyházmegye 652 kérelemmel, az összes magyarországi beadvány 22%-ával képviseltette magát a kúriában.'

3 Ez a magas arány inkább a földrajzi elhelyezkedés84 KUBINYI 1999b. 220. p. 85 MÁLYUSZ 1971. 117-118. p. 86 TKALCIÓ 1896. m. 2. p. 87 MÁLYUSZ 1971. 162-163. p. 88 TKALCIC 1896. III. 170. p. 89 MÁLYUSZ 1971. 74. p. 90 TKALClél894.IL324.p. 151 l-ben a ház még mindig a család kezén volt. TKALCIC 1896. Hl. 104. p. 91 TKALCIÓ 1894. II. 507-508. p. 92 TKALCIC 1896. III. 86. p. 93 ERDÉLYI 2005. 82. p.