Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Petrik Iván: A Nyulak szigeti apácamonostor vámkonfliktusai Budával és Pesttel

a vámot, talán az apácák és vámbérlőik konfliktusával kapcsolatban. 1497-ben arról értesülünk, hogy a felhévizi prépost

25 a vásár vámját már több mint húsz éve elfoglalva tartotta. Ennek azonban teljesen más folyamatok álltak a hátterében. A vámmentesség lehetősége itt fel sem merült. Mivel ez a vásár az apácák vámjogának adományozása előtt alakult ki, vámja vitán felül az adomány részét képezte. Szent Miklós-napi vásár Az augsburgi Paumgartner cég vezetőjének kereskedelmi kézikönyve említi a pesti Szent Miklós-napi vásárt, amelyre vonatkozóan Mátyás uralkodása óta vannak adatok.

27 Ez ügyben azonban nem ismert az apácákkal kapcsolatos konfliktus. Ennek magyarázata talán az lehet, hogy fel sem merült a vámmentesség kérdése. Feltűnő, hogy az apácák és a polgárok ellenségeskedése során alig ismerünk hagyományos módon végigvezetett pert. Jószerével az egyetlen ilyen eset a Tamás esztergomi érsek által lefolytatott vizsgálat 1313-ban.

28 A pert (budai, külvárosi, pesti) polgárok kezdeményezték a mértéken felül szedett vámok miatt, lényegében azonban a vámmentesség körül forgott. Az is egyértelműen kiderült, hogy a polgárok miért szánták el magukat a pereskedésre. Az apácák vámszedése kedvezőtlenül hatott a kereskedelmi forgalomra: „propter exactionem huiusmodi indebiti tributi pauciores mercatores ad eos se transferrent."

29 Megjegyzendő viszont, hogy a buda-külvárosi és a pesti vámszedést kifogásolták csupán, a budavárit nem.

30 Nem ismeretes, hogy a polgárok milyen okleveleket mutattak be (bemutattak-e egyáltalán okleveleket), az érvelésük azonban (azt állították, hogy a külvárosban és Pesten nem kell vámot fizetniük) arra mutat, hogy nem régi kiváltságukban (1244) vagy vásárengedélyükben (1287) bíztak, hanem abban, hogy az apácák vámjoga nem terjed ki az említett területekre. A per tehát, akármit akartak is elérni a polgárok, az apácák vámjogáról általában szólt, nem egyes vásárok vámmentességéről. A polgárok törekvésében (ők kezdeményezték a pert) mégis azt látjuk, hogy az éves vásár vámmentességének elvesztése után más módon próbálták meg elérni ugyanazt. Ha jogi úton kívántak eredményt elérni, találniuk 24 MOL DL 15 256. 25 A felhévizi stefanita perjelség az 1440-es években társaskáptalan lett. KUBINYI 1964. 117. p. 26 KUBINYI 1964. 117-118. p. 27 KUBINYI 1973.106. p. 28 Az érseket I. Károly király küldte ki bírónak az ügyben. Tamás 1305-től 1321-ig volt esztergomi érsek, előtte esztergomi, majd fehérvári prépost. Padovában tanult, római jogi iskolázottsága megmutatkozik a tárgyalt oklevél megfogalmazásaiban is. Még esztergomi prépostként részese a pesti vásárvám miatt a Nyulak szigeti apácák ellen indított pernek. Azaz kiküldése nem csupán érseki méltóságának szólt, hanem jogi ismereteinek és a kérdésben meglévő gyakorlati tapasztalatainak is. CSUKOVITS 1994. 660. p. 29 MOL DL 1837. 30 Azaz a budavári vámszedés jogosságát elismerték.