Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Petrik Iván: A Nyulak szigeti apácamonostor vámkonfliktusai Budával és Pesttel
apácák számára a vámszedést. 15 Három nappal később, szeptember 9-én egy királyi oklevél már arról számol be, hogy (miután elkezdődött a vásár, és ez bebizonyosodott) visszaadták az apácáknak a vámot. Egy évvel később a vásár utolsó előtti napján írja át ILT. András a vámszabást, és érvénytelenít minden ennek ellentmondó oklevelet. Ezzel zárult le az apácák vámjogának újbóli és teljes érvényesítésének folyamata. 1292-ben a budai polgárok tettek még egy kísérletet, hogy megállítsák ezt a folyamatot. Ekkor Buda városa eljárt az apácák emberei, talán vámszedői ellen. Az apácák Lodomér érsek előtt tettek panaszt, egyben bemutatták IV. László azon kiváltságlevelét, amely szerint népeik felett csak azok rendes bírái és a király ítélkezhet. A budaiak megkísérelték joghatóságukat érvényesíteni az apácák emberei felett. Lodomér azonban ellenük ítélt, amivel ez az út is lezárult előttük. 16 A vásár maradt, de elvesztette vámmentességét. Vasas Szent Péter-napi vásár Zsigmond király engedélyezte Pesten vámmentes éves vásár tartását Vasas Szent Péter napjától (augusztus 1.) két héten át. 17 Vélhetően 1391-ben tartották az első sokadalmat. Ekkor az apácák embereit, akik nyilván megkísérelték beszedni a vámot, a pesti polgárok megakadályozták ebben. Arra hivatkoztak, hogy a király említett kegynyilvánításából (ex eadem gratia super premissis nundinibus vobis [ti. a pesti polgároknak] concessá) az derül ki, hogy a kereskedőknek nem kell vámot fizetniük. A vásár utolsó napján, augusztus 12-én azonban Zsigmond mégis elrendeli a vám fizetését. Ekkor bizonyosan szeptember 8. és 22. között tartották a vásárt, amit az is megerősít, hogy az ahhoz kapcsolódó tiltakozást közvetlenül a vásár lezárása után, annak másnapján (szeptember 23.) adták ki. MOL DL 1425.; Bp. I. 295. p. A vásárt a késő középkorban következetesen a Szent Szűz születése napján tartott sokadalomként említik, azaz a kezdőnapjáról nevezték. Az 1290. évi oklevelek, véleményünk szerint, megmutatják a vásár kezdetét. A szeptember 6-i okleveleket vélhetően a vásár előtt, vámjának biztosítása érdekében adtak ki, míg a 9-it a vásár megkezdése után, a vám visszaszerzésének bebizonyosodása után, arról beszámolva. 1292-ben Kisasszonynap előtt („citra festum") megrendezett vásárról írnak, ami arra utal, hogy az eredeti vásáradományban leírtak szerint tartották a sokadalmat. Elképzelhető viszont, hogy egyszerű tollhibáról van szó (az oklevél átírásban maradt fenn) „circa festum" helyett, ami mindkét értelmezést lehetővé teszi. Mindenesetre 1290-től, amikortól az apácák szedték a vámot az éves vásáron, Kisasszony napjához kötötték azt, valószínűleg úgy, hogy ez volt a kezdőnapja. Vö. WEISZ 2007. 912. p. 15 Az oklevél kiadása végpontja volt egy hosszabb folyamatnak, amelynek során meggyőzték a várost a helyes viselkedésről. Részben korábbi királyi oklevelekkel, részben a budai prépost közreműködésével. A második oklevélben szereplő budai és váci káptalan a pesti réwámban volt érdekelt, és az ott említett Pesten szedett vám is erre vonatkozik. 16 „...iudex et iurati ac universi cives de castro Budensi populos predictarum sororum Virginis Gloriose contra libertatém eis concessam non possent nec deberent in aliquo iudicare, nec alios ad easdem spectantes aliquatenus molestare, vei iurisdictionem aliquam eisdem exercere..." MOL DL 1276., Bp. I. 282. p. 17 A vásárengedély nem ismert, az apácák vámjogát biztosító oklevélből szerzünk róla tudomást. MOL DL 7716.
