Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

IN MEMORIAM KUBINYI ANDRÁS - Szende Katalin: Kubinyi András, a várostörténész

Budára települő spanyol zsidókról, és neki köszönhetjük országos viszonylatban is a középkori magyarországi zsidóság történetének legteljesebb áttekintését.

32 Hivatal- és intézménytörténeti kutatásai vezették el a központi hivatalokban dolgozó polgári alkalmazottak mint társadalmi réteg vizsgálatához. Azt a jelenséget, hogy a világi értelmiség egyre növekvő számban vett részt a hivatalok munkájában, elsősorban az udvar végleges Budára költözéséhez kapcsolta, és a fővárosra tartotta jellemzőnek.

33 Az egyházi és világi értelmiség együttes jelenlétét tudta kimutatni az orvosok és más „egészségügyi foglalkozásúak" csoportjának áttekintésekor.

34 A gyógyítás és szegénygondozás témáját azután számos további előadásában és tanulmányában vizsgálta, ide értve az ispotályokat és fürdőket is. Ezek pontos számbavételét azért is szorgalmazta, mert - Fügedi Erikkel egyetértve - az ispotályok jelenlétét egy település, különösen a mezővárosok városiassága fontos fokmérőjének tartotta.

35 Az ispotályokhoz hasonlóan elvben bárhol alakulhattak, de a gyakorlatban mégis a városokra voltak jellemzőek a vallásos testvérületek, amelyekre a pesti Collegium charitatisbà\ és a„kalandos társaságokból" kiindulva fordította figyelmét, és először adott teljességre törekvő listát a vallásos társulatok, illetve a céhek által működtetett oltárok patrocíniumairól.

36 A céhekről a korai városfejlődés és kézművesség kapcsán is írt, és alapvető megállapításokat tett eredetükről és meghonosodásukról hazai városainkban.

37 A városok egyházi intézményei szintén több szempontból foglalkoztatták Kubinyi Andrást. Fentebb szóltam már Buda kapcsán a várossá alakuláshoz kapcsolódó topográfiai vizsgálatokról; ugyanezt a módszert a későbbiekben, a nemzetközi érdeklődésre reflektálva, a rezidenciakutatás összefüggésében is érvényesítette. Különösen a budai Szent Zsigmond-társaskáptalan 1990-es években végzett feltárása kapcsán került előtérbe ismételten az egyházi intézmények és az uralkodói székhely kérdése.

38 Legalább ennyire fontos volt számára egyház és város jogviszonya, főként ami a bíráskodási jogkört, a kegyúri jogot és a plébánosválasztást illeti. A nemzetközi kutatás számára írott tanulmányában értelmezte a városi plébániák kis számát. Megállapította, hogy ez a legtöbb hazai város alapítása korának, a 13. századnak általánosan alkalmazott gyakorlata volt, és ezért, nem pedig a plébániahálózat hiányosságai miatt tért el a korábban városiasodott nyugat-európai országok sajátosságaitól. Elemezte a szabad plébánosválasztás magyarországi gyakorlatát is, a kegyúri jog viszonylatában, a királyi és a magánföldesúri városokban egyaránt. Azt a megállapítását, hogy „a sza31 KUBINYI 1969.; KUBINYI 1971b. 32 KUBINYI 1994a. Részt vett a Magyar-zsidó Oklevéltár LX. kötetének kiadási munkálataiban is. 33 KUBINYI 1968. 34 KUBINYI 1970. 35 KUBINYI 1982a.; KUBINYI 1982b.; KUBINYI 1999a.; KUBINYI 2004a. 36 KUBINYI 1998a. 37 KUBINYI 1977. 38 KUBINYI 1994c.; KUBINYI 1999b.