Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegyei mezővárosok vezető testületeiben etnikai, vallási és társadalmi jogállás szerinti képviseleti paritás gyakorlata a feudális kor végén

ülnökből álló belső tanács és egy 24 tagú külső tanács, valamint a 60 tagú képviselőtestületük működött.

33 Kecskeméten és Nagykőrösön szintén létrejött a helyi zsidóságnak - a városi szervezet mintáján alapuló - autonóm igazgatási szervezete.

34 Kecskeméten a november l-jén tartott restauráción választották 60 fos testül erüket. Bírónak az uradalom által ajánlott három személy közül kellett választani. Nagykőrösön 1795-ben alakult meg a hitközség, amelynek élén a hitközségi tagok által választott főbíró, illetve 1835-től második bíró is állt. A görög kereskedőket tömörítő kompánia Kecskeméten 1708-ban először, majd néhány éves szünetelés után 1721-ben másodszor alakult meg.

35 A többi magyarországi kompániához hasonlóan az egymás közti ügyek intézésére maguk közül választottak bírót és esküdteket, akik a városi tanács és a földesúr előtt tették le a hitet. A földesúr a négy esküdt mellé még kettőt maga is kinevezett. A görögök és a város többi lakója közti ügyek az úriszék illetékességébe tartoztak. Bár az 1848. évi XXIII. sz. törvény szerint „bármely letelepedett törvényesen bevett valláskülönbség nélkül" választható volt, a vegyes vallású városokban (Cegléden, Kecskeméten, Ráckevén) az 1848-as polgári forradalom után továbbra is alkalmazták a korábbi felekezetek közti paritás, illetve a tisztségviselők személyét érintő alternáció elvét, ahogyan Cegléden megfogalmazták: „továbbra is kívánatos egyetértés, kölcsönös bizodalom és szeretet fenntartása tekintetéből, régi gyakorlattal szentesített eddigi szokás nyomán, tizenkét számú belső tanácsosunknak fele római catholikusokból, másik fele protestánsokból választatott, s ilyen arány tartatott meg a többi hivatalokra is, mely ugyan noha bár egyenesen a jegyzői hivatalra mondatott ki, de mind a fizetéses hivatalok betöltésére, mind a képviselők választása közmegelégedésre van mindenik felekezetnek."

36 1848-ban Kecskeméten 12 tanácsnok és a 168 képviselő fele a katolikusok, fele pedig a reformátusok közül került ki. (A reformátusokhoz sorolták az evangélikusokat és az ortodoxokat is.) A május 15-én megalkotott, tisztújításra vonatkozó rendszabályban - a ceglédiekhez hasonlóan - leszögezték, hogy „nem ugyan országos törvényen, hanem kölcsönös egyességen, százados gyakorlaton ezeket megerősítő többrendbeli legfelsőbb rendeleteken, és a minden hitfelekezeteken lévő lakosok közkívánatán, a béke és csend szilárd fenntartására alapuló alternatio, mint az egyetértés talpköve, mely ember emlékezetét felülhaladó idő ótai folytonos és háborítatlan gyakorlat által is megszentesíttetett, jövőre is minden hivatalok, és képviselőtestület választására nézve a mostani állásában megtartassék úgy, hogy az összes hivatalbéliek és képviselők a római katolik és reform átvalláson levők közül egyenlő számmal választassanak, megjegyezvén, hogy valamint az eddigi gyakorlat, úgy ezután is a helybeli nem egyesült görög szertartású lakosok a római katolikusok, az ágostai vallást követők pedig a re33 NAGY 1975b. 447. p. 34 Ö. KOVÁCS 39. p.; NOVAK 2002. 44. p. 35 PETRI 1975.48-49. p. 36 PML NKO Cegléd Mezőváros Tanácsának Közigazgatási ir. 20/1848.