Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Bariska István: Kőszegi elit 1568-1648 között

rosban lakó Walentin Herbst esete ugyanilyen 1598-1600 között, de hamarosan vele is belvárosi háztulajdonosként találkozunk a forrásokban.

61 Itt az ideje, hogy szót ejtsünk a vagyoni szelekció jelenségéről. A 16. századi restaurációs j egyzőkönyveket nem lehet bőbeszédűséggel vádolni. A város jegyzői azonban egyre több széljegyzetet, glosszát alkalmaztak a névsorok mellett. Köztük olyanokat is találni, melyek szerint büntetésre számíthatnak azok az újdonsült belső tanácsnokok, akik záros határidőn belül nem költöznek be a Belvárosba. Fabian Khürschner 1579-ben a belvárosi képviselők között tűnt fel a hetedik legtöbb szavazattal rendelkező helyen. Minthogy a Magyarvárosban lakott, Paul Dauchner jegyző a neve mellé a következő glosszát írta: „[Er] soll in die Statt penffal 32 fi", azaz „32 aranyforint büntetés terhe mellett a városba kell költöznie".

62 Lőrinc Vid 1589-ben vagy Michael Pammer 1598-ban ugyanígy járt.

63 De olyanra is van példa, hogy valaki azért került vissza a külső tanácsba, mert nem tudta ezt a terhet vállalni, mint például Hosztódy Tamás 1586-ban.

64 Ezek a példák arra utalnak, hogy a belső tanács kényszert alkalmazott a köreit megzavaró külvárosi tagokkal szemben. Fel akarta számolni azt a gyakorlatot, hogy a két kőszegi külváros választás útján tagokat delegáljon a belső tanácsba. A cél az volt, hogy a belső tanács a belvárosiaké legyen. Ez a vagyonszerű büntetéspénz vagy beköltözésre ösztönzött, vagy a belső tanács elhagyására. Az /. táblázat azt mutatja, hogy 1568 és 1609 között még működött az a rendszer, hogy a Magyar- és Németváros 2-2 tanácsnokot küldött a belső tanácsba. Ezután azonban ez a szerkezet felbomlott. Minden valószínűség szerint a belvárosiak vagyoni szelekciója fent említett határozatai miatt. A belső tanács 8 + 2 + 2-es szerkezetét, ahol még 2-2 külvárosi tanácsnokot lehetett a belső tanácsban találni, váltotta fel 1618-ban a titkos tanácsnokok (geheime Räte) 2 +1 + l-es rendszere. Amíg az adjutánsokból titkos tanácsnokok lettek, több mint egy tucat év telt el. Ez azonban elegendő volt arra, hogy 1631 -re ez a belső tanácson belüli testület stabilizálódjon. E szűk testületben, amelynek tagjai úgy tartottak bizalmas üléseket a mindenkori városbíróval, hogy arról jegyzőkönyv sem készült, 2 belvárosi és l-l külvárosi tanácsnok feszített. Fel kell tenni tehát a kérdést, hogy kik ők? Honnan verbuválódtak? Az ugyanis világosan látszik, hogy nem a városbíró választottjai, hanem a városbíró mellé rendelt olyan bel- és külvárosi belső tanácsnokok voltak, akik a választó községtől (Gemein) a legtöbb szavazatot kapták. Ahogy ezt ma szokás mondani, legitimációjuk a választásban gyökerezett, és nem a városbírói hivatal tekintélyében. Az 1627 és 1635 közti válság idején nemcsak a protestáns városbírót, de két titkos tanácsnokot is letartóztattak. Hovatovább 1628 és 1631 között a bírói pallosjog 61 Walentin Herbst városbíróvá választása a forrásokban. VaML. KFL: Ülésjegyzőkönyvek 1603-1612. Kőszeg, 1611. máj 1. 285-288. p.; Kőszeg, 1612. ápr. 24. 349-351. p.; Ülésjegyzőkönyvek 1612-1615. Kőszeg, 1613. ápr. 28. 67-69. p. 62 VaML KFL Ülésjegyzőkönyvek 1576-1582. Kőszeg, 1579. ápr. 24-26. 146. p. 63 VaML KFL Ülésjegyzőkönyvek 1583-1591. Lőrinc Vid. Kőszeg, 1589. máj. 7. 233. p.; Ülésjegyzőkönyvek 1594-1603. Michael Pammer. Kőszeg, 1598. ápr. 24. 315. p. 64 VaML KFL Ülésjegyzőkönyvek 1583-1591. Kőszeg, 1586. ápr. 27. 143. p.