Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Bariska István: Kőszegi elit 1568-1648 között

hosszabb és ismételt etapokban adó- és regáléengedményekben részesítette. Jól érzékelteti a helyzetet, hogy az alsó-ausztriai helytartó 1526-ban 178 házhely után szedette be az úrbéri adót.

25 1551-ben Kőszeg jegyzője pedig 284 házhely után rögzítette az adókötelezettséget, noha a török ostromban mind a két külváros elpusztult.

26 Öt esztendővel később pedig 312 házhelyet regisztráltak.

27 Mire az idézett önkormányzati reformot befejezték, ennél valamivel magasabb házhellyel lehetett számolni. Ez azt jelentette, hogy a két külváros 140-140 új házának népessége is hozzájárult Kőszeg több mint 1400 fős lakosságához. Két megjegyzés kívánkozik még ide. Az egyik területi, a másik etnikai természetű. Kőszeg, a város koraújkori fejlődésének köszönhetően, ismét 3 osztató lett: a fallal körülvett Belvárossal, valamint a két külvárossal: a déli vagy Magyar-, továbbá az északi vagy Németvárossal (Szigettel). Ugyanakkor felgyorsult az etnikai elvű tagolás felerősödése, amelyet az 1551-től itt intézményesen is tetten érhető protestantizmus csak felerősített. Létezett Magyar- és Némettemplom, Magyar- és Némethegy, a felekezetek között magyar és német felekezetek, magyar és német pap, magyar és német iskola, magyar és német tanító, magyar és német céhek, kettős hivatalok alsó szinteken stb. Emögött - minden más hiedelemmel szemben - a magyar és német elem között Kőszeg etnikai megoszlása 50-50 százalékos volt.

28 Az más kérdés, hogy a németség felülreprezentáltsága tökéletesebben kimutatható a magyar elemmel szemben. Oly módon, hogy a választási és hivatali listán feljebb haladva lényegesen erősebb a kőszegi németség képviselete, mint a magyaroké. Ez még az 1575-ben létrejött polgárőrség szervezetében is nyilvánvaló.

29 Természetesen a város fejlődésének külső és belső logikáját, az uralkodó adó- és vámkedvezményekkel alakított kedvezményeinek ismeretét, továbbá a kor nagy mentalitásélménye, a protestantizmus hozadékát tovább kell finomítani. Mindezt azonban el kellett mondani ahhoz, hogy a kőszegi elit születését és magatartását megvilágíthassuk a 16-17. században. Kérdések a létrejövő szerkezetről Érdemes azzal kezdem, hogy megvizsgáljuk a létrejött önkormányzati szerkezet tartósságát, továbbá azt, hogy mi volt az oka az átmeneti változásoknak. Továbbá, hogy mi alapozta meg a szerkezet viszonylagos stabilitását. A szervezeten belüli változások, akár belső arányokra, akár a már meglévő kereteken belül új testületek létrehozására 24 HORVÁTH-KISS 1963. 71-74. p. 25 VaML KFL. Tk. Lvt. Pótsorozat 1/15. Bécs, 1526. máj. 24. Quittung von Urbarsteuer. 26 VaML KFL Act. Misc. Kőszeg, 1551. dec. 31. Revers. 27 VaML KFL Act. Misc. Kőszeg, 1556. nov. 12. 28 BARISKA 2004a. 120-121. p. 29 VaML KFL. Kőszeg Város Összeírásai (Kő 510-512) Müsterregister (= Musterregister 1575) der Statt Günß 1575. Besetzung der Stadtmauer, 97 p.