Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Flóra Ágnes : A kora újkori kolozsvári elit portréja

határozta meg az egyéni karriereket? S talán a legfontosabb, hogy megjelenik-e a korabeli forrásokban ez a fogalom? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresem a választ, a teljesség igénye nélkül, a könyvészeti és levéltári jegyzetek között. A középkori előzmények - a comesek nemzetsége Megszokott tény, hogy a Kolozsvárra vonatkozó várostörténeti munkák mindig ugyanazon évszám megjelölésével kezdenek. 1316, a város történetének egyik korszakinditó dátuma megkerülhetetlen, mint ahogy e korszak zárását jelölő 1405-ös esztendő sem maradhat ki egyetlen összegfoglaló műből sem. Károly Róbert kiváltságlevelének jogi határozatai közül jelen esetben döntő fontosságú a szabad bíróválasztás engedélyezése. Hiszen ezáltal a város saját lakosai közül választott elöljárót.

5 Ez azonban korántsem jelentett a mai értelemben vett szabad választást, a jelölök és jelöltek a városi társadalomnak csupán szűk rétegét képviselték, a „vendégek" csoportját.

6 A választást pedig a király hagyta jóvá, ezzel gyakorlatilag egy lojális kör gyakorolhatta a hatalmat. Ezeket nevezi a szakirodalom geréb-patríciusságnak, de tulajdonképpen anélkül, hogy értelmezhető adatmennyiséggel rendelkeznénk. Tulajdonképpen az sem teljesen világos, hogy az 1316 után comes tisztséget viselők valójában a harcos életmódot folytató, kisnemességhez tartozó gerébek voltak-e, vagy inkább a központi hatalom iránt lojális, kereskedéssel foglalkozó hivatalnokok, úgynevezett ministeriálisok. Az eddigi szakirodalom, Makkai László nyomán szinte kizárólag az előbbi feltevésre épített, a „patrícius" gyűjtőfogalommal jelölve a várost irányító családokat.

7 Konrád Gündisch próbálta meg valamilyen formában ezt a kérdést más szemszögből megvilágítani.

8 Ha csupán az 1316-os kiváltságlevelet vesszük alapul, abban valóban benne van a város csapatállítási kötelezettsége. Számos más középkori dokumentum is őrzi ennek tényét, de ez önmagában, még nem feltételezte, hogy a választott bírák maguk is csatlakoztak ezekhez a csapattestekhez. Ennél talán sokkal nagyobb jelentőségű az adómentességre vonatkozó privilégium, hiszen ha a városvezetés egy földesúri harcos réteg kezében volt, akkor biztosan nem állt érdekükben a város gazdasági privilégiumainak fejlesztése, a kereskedés előmozdítása, s ezáltal egy másik városi réteg felemelése. A vámmentesség sokkal inkább egybecseng a 14. században fellendülő városi árutermelés és az ennek következtében megnőtt nyersanyagszükséglettel. Ha pedig elfogadjuk azt az alaphipotézist, hogy patríciusság mindig kereskedelem folytán alakul ki, ahol nincs kereskedelem, nincs patrícius sem, akkor sokkal inkább 5 JAKAB 1870. 31-33. p. 6 FÜGEDI 1981. 280-281. p. 7 MAKKAI 1943. 87-111. p. 8 GÜNDISCH 1993. 101-194. p.