Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Goda Károly: A hatalom szociológiája: közéleti városvezető csoportok a 15—16. századi Sopronban

GODA KÁROLY A HATALOM SZOCIOLÓGIÁJA: KÖZÉLETI VÁROSVEZETŐ CSOPORTOK A 15-16. SZÁZADI SOPRONBAN Bevezetés Habár Sopron a mai Magyarország területén kiválónak számító forrásadottságával szinte egyedi lehetőséget jelenthetett volna a vezető rétegek átfogó vizsgálatára, mégis, a városkutatás két nagy auktora közül Házi Jenőnek a források kiadása és az egyháztörténet, míg Mollay Károlynak a városi élet nyelvi dimenzióinak vizsgálata jelentette fő középkor-történeti munkásságát.

1 Tanulmányomban az elmúlt öt évtized Sopron-kutatásának mindmáig tisztázatlan kérdéseire kívánok részleges válaszokat adni a rendelkezésre álló archontológiai és prozopográfiai kutatások továbbfejlesztésével.

2 A bemutatás célja a 15-16. századi fo közéleti vezető pozíciók (a városbíróság és a polgármesterség) betöltőinek átfogó összegyűjtésén túl az említett csoport rekrutálódásának és belső szerveződésének, vagyis családi, nemzedéki és társadalmi kapcsolatainak vizsgálata a folyamatosság és a változás kérdéseinek középpontba állításával.

3 Miközben a nemzetközi kutatás - a csupán kvantitatív vagy kvalitatív vizsgálatok egyoldalúságát meghaladva - összetett módszertani bázison alapuló, jelenleg az új társadalomtörténeti irányzatok (mikrotörténet, történeti antropológia, hálózatelemzések) irányába tájékozódó elemzéseket végez,

4 addig idehaza Kubinyi András és Granasztói György úttörő munkái után, egészen napjainkig sem bontakozott ki átfogó és a reprezentativitás igényével fellépő kutatási program ebben az irányban.

5 A társadalomtörténeti elemzéshez az eddigi, eltérő megközelítésű, mégis átfogó feldolgozásokból kibontakozó kép általános kontextusként és a történészi kritika tárgyaként szolgálhat. A következőkben tehát először Házi Jenő, Mollay Károly és Szűcs Jenő átfogó munkái alapján kívánom az eddig létező, meghatározó jelentőségű értékeléseket bemutatni. 1 HÁZI 1921-1943.; HÁZI 1939.; MOLLAY 1982. 2 HÁZI 1982; MOLLAY 1993. XXXIX-XL. p.; TlRNTTZ—SZAKÁCS 1996. 82-92. p.; SZAKÁCS 1997. 96-104. p. és GODA 2004b. 308-328. p. 3 Az eddigi eredmények: TTRNITZ 1971. 53-79. p. és GODA 2007b. 133-150. p. 4 A német kutatásokról tájékoztat: SlEH-BURENS 1986.; REINHARD 1996. és ROGGE 1996., míg az ausztriai példák: OPLL 1993. és CSENDES-SEIDL 2002. 5 KUBINYI 1966.; KUBINYI 1971.; KUBINYI 1991/1992. és GRANASZTÓI 1993., míg a legfrissebb eredményekről lásd H. NÉMETH 2004. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV m. 2008.111-131. p.