Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Glück László: Az öt máramarosi város lakosságának elnemesedése a 17. században

nemessekkel annyéra megrakodott, hogy a városi renden lévők igen vékonyon subsistálhataak. Visk és Técső. Ezen két városok egyenlő formában vadnak, kik között lévő armalisták is edgy karban lévén, edgyenlő vállukkal vonnyák a' közönséges onust. Ezen két városok még ez ideig megmaradtának."

62 Összességében megállapíthatjuk, hogy mindaz, amit a máramarosi városokban a 17. században tapasztalhatunk, nagymértékben megfelel az egész országban, illetve a többi mezővárosban megfigyelhető jelenségeknek. A nagybirtok Magyarországon e két században minden addigit messze felülmúló súlyra tett szert, de kisvártatva tetőpontjukra értek az állami terhek is. A 13-14. században kialakult, majd a 15-16. század konjunktúrája által megerősített, de a rendi társadalomban elfoglalt formális státusa révén sebezhető mezővárosi polgárságnak (melyet a 17-18. század gazdasági visszaesése is megviselt) súlyos következményekkel kellett szembenéznie. A jogilag úrbéres státusú társadalom felső rétege, melynek erre módja volt, rendi státusemelkedésbe menekült, amire részben épp a nagybirtok előretörése teremtett lehetőséget. A mezővárosi népesség visszamaradó része viszont, erősebb teherbíró-érdekképviselő polgártársait ily módon elveszítve, csak még gyorsabban süllyedt a falusi jobbágyparasztokéhoz hasonló jogi és - egy 16. századi falusi paraszténál sokszor még rosszabb - megélhetési helyzet felé. Mindez megakasztotta a 15-16. században a szabad városok falain kívül erőre kapó polgárosodási folyamatokat.

63 Hivatkozott irodalom ARDELEAN 2006. ARDELEAN, LIVI A: ContribuÇii la evolujia tárgurilor maramuresene ín secolul al XVII-lea. In: Orase si oraseni/Városok és városlakók. Coord./szerk. COSTEA, IONUT - FLOREA, CARMEN - PÁL JUDIT - RÜSZ-FOGARASI ENIKŐ. Cluj-Napoca, 2006. (Documente. Istorie. Márturii) 264-283. p. b. v. 1896. b. v.: Huszt várához tartozó egytelkes nemesek rendtartása (1624). Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 3 (1896) 331-334. p. 62 ÖK opisz 1. no. 197. 63 Tanulmányunkban terjedelmi okokból a téma több vonatkozását nem érinthettük. Csak a legfontosabbra hívjuk fel a figyelmet: a városi nemesség rétegeinek kérdésére. A városainkban lakó nemesek társadalmát korántsem szabad homogénnek elképzelni, köreiken belül alkalmasint igen nagy társadalmi különbségek lehettek. Mindenekelőtt több-kevesebb élességgel elkülönül itt is a nemesként szintén polgári életformát folytató, közrendű telken élő, vagy legfeljebb egy nemesi telket birtokló nemes polgárság, illetve az uradalmi és megyei hivatalokat viselő városi nemesek köre. (Vö. H. NÉMETH 2002.) Nyomatékosan kell hangsúlyoznunk, hogy a vidéki jobbágy birtokkal rendelkezés, a többteleknyi szélességű utcafronti kőházak építése, a közrendű lakosok rovására végrehajtott földkoncentráció, illetve a zsellérek tartása az utóbbi rétegre jellemző.