Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - Martin V. Melosi: The Sanitary City: Urban Infrastructure in America from Colonial Times to the Present Ismerteti: HORVÁTH J. ANDRÁS

még idejében jövő felismerése: a tervek valójában a brit uralom eszközei annak érdekében, hogy a gyarmati gazdaságot kiaknázzák és megkönnyítsék csapataik mozgását. Az egész téma egyik legérdekesebb megközelítése Swett írása, amely a weimari időszak Berlinének közlekedési hálózatát és annak közösség-, illetve identitásformáló szerepét vizsgálja. Amellett érvel, hogy a városi vasút- és villamosvonalak nem szétdarabolták a közösség tapasztalati terét, hanem inkább a külvárosok identitást erősítő, hatékony szimbólumai lettek, úgy, hogy az állomások a kommunisták és nemzetiszocialisták, valamint a rendőrség összecsapásainak helyszíneiként funkcionáltak - fizikai és ideológiai értelemben egyaránt. Még jobban eltér az eddigiektől a válogatás már említett utolsó fejezete, amelyben Drummond a kötet más szerzői által nem használt forrástípusok (naplók, visszaemlékezések és festmények) segítségével a vasútnak a nők életére gyakorolt hatásait elemzi, a vasutat az emancipáció egyik tereként értelmezve. Az egész kötetről mérleget vonva megállapítható, hogy a vasút- és városfejlődés összehasonlító európai dimenziója érthetően teljesen kidolgozatlan marad, hiszen inkább a téma sokszínűségének és a benne rejlő lehetőségeknek a felvillantása volt a cél. Sajnos az olvasásban - a fordítások pontatlanságai mellett - a sok nyomdahiba is nehézséget okoz. Ennél is zavaróbb azonban, hogy egy térképeket ennyire igénylő téma prezentálásához nagyon rossz, sokszor élvezhetetlen és értelmezhetetlen térképeket válogattak. Az írások nagy része érdekes és fontos kérdésekre világít rá, bár az is igaz, hogy a legtöbb szerző nem érezte szükségesnek nehézkes elméleti és metodológiai reflexiók megfogalmazását. Mindezek mellett úgy gondolom, hogy nem szabad kizárólag a kihagyott lehetőségeket és a hibákat számon kérni a válogatáson, hanem inkább azokat a problémafelvetéseket és megközelítéseket kell értékelni, amelyek mentén további kutatások folytathatók. A magyar várostörténet is így profitálhat leginkább a kötet megszületéséből, és talán - részben az innen merített ötletek segítségével - hamarosan vasút és város kapcsolatának hazai vonatkozásaiba is mélyebb betekintést nyerhetünk. Papp Gábor MARTIN V. MELOSI The Sanitary City: Urban Infrastructure in America from Colonial Times to the Present Baltimore - London, 2000. The Johns Hopkins University Press, (Creating the North American Landscape) 579 p. Problémakezelését és részint szemléletmódját tekintve is sajátos szakkönyvet tanulmányozhat az amerikai közegészségügyi infrastruktúra fejlődése iránt érdeklődő olvasó, ha kezébe veszi Martin V. Melosi terjedelmes müvét. A könyv különlegessége több oldalú, s már a címe is magyarázatra szorul. Hiszen a „szanitáció" az angolszász felfogás, illetve problémaértelmezés szerint csupán a közegészségügy három területére: a vízszolgáltatásra, a csatornázásra és a köztisztaságügyre korlátozódik. A közegészségügy összes többi ága kívül reked a vizsgálódáson, s a szerző is jobbára „orvosi szakkérdésként" értelmezi azokat.