Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - Shally Sheard - Helen Power (szerk.): Body and City. Histories of Urban Public Health Ismerteti: SlPOS ANDRÁS

meg, hogy a hasonló problémákra reagálva, ugyanazon szakmai-tudományos ismeretanyagra, mint biztos és megkérdőjelezhetetlen alapra támaszkodva és hivatkozva, mennyire eltérő válaszok születtek. Az egészségügyi hatóságok könnyen vettek készpénznek minden új tudományos eredményt, ami igazolni látszott amúgy is meglévő prekoncepcióikat, miközben hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni azokat, amelyek addigi felfogásukat megkérdőjelezték. A szerző két konkrét kérdést jár körül. Az egyik a városok higiéniai állapotára és egészségügyi problémáira vonatkozó statisztikai adatok látszólag „értékmentes" bemutatásának módszere. Niemi kimutatja, hogy az adatok térbeli csoportosítását és térképi ábrázolását valójában az határozta meg, hogy az adott városban a térbeli elkülönülés mekkora szerepet játszott a középosztály társadalmi stratégiájában, s a hatóságok az ennek megfelelő társadalomképet támasztották alá. Az angol városban a nagy léptékű ábrázolás, egészséges és egészségtelen városrészek elkülönítése dívott, a svédeknél viszont a beavatkozást igénylő házak és lakások egyenkénti kimutatása. A másik vizsgált terület a tuberkulózis elleni küzdelem, mely téren Birminghamben a személyes magatartásformák befolyásolására, az egyéni felelősség és öngondoskodás elvére helyezték a hangsúlyt, Gothenburgban viszont, egy erősen kiépült közkórházi rendszerrel és a közszolgálatba beépült orvosi szakmával a háttérben, a betegek elkülönítésére és közkórházi kezelésére. Míg az eddigi tanulmányok elsősorban diskurzusok elemzésével és konfliktusok rekonstruálásával foglalkoztak, a kötet utolsó három dolgozata, inkább a társadalomtudományos történetírás hagyományaihoz kötődve, minél egzaktabban igyekszik megragadni azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszottak a városok egészségesebb hellyé válásában a 19. század végén és a 20. század elején. Robert Millward és Frances Bell 36 brit városra kiterjedő adatbázist állítottak össze a városok közegészségügyi és a városi környezet higiéniája szempontjából jelentős infrastrukturális beruházásainak volumenéről és eloszlásáról az 1870-es évektől az első világháborúig. Ennek alapján egyrészt arra keresnek választ, hogy a korabeli városatyák - beruházáspolitikai döntéseikből kikövetkeztethetően - mekkora fontosságot tulajdonítottak a közegészségügynek, másrészt azt is megkísérlik számszerűsíteni, hogy mekkora lehetett ezen erőfeszítések hozzájárulása a halandóság csökkenéséhez. A szanitációs célú nagyberuházások kiugró csúcsidőszaka a 19. század utolsó néhány évére esik, tehát jókora eltolódással a jogszabályalkotásban, intézményekben testet öltő közegészségügyi reform század közepi áttöréséhez képest, de meglehetősen egybeesik a halálozási ráták átfogó és tartós csökkenésével. A szerzők a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján megpróbálnak olyan mutatókat kimunkálni, amelyek az infrastruktúra és az egészségügyi ellátórendszer mellett más, a gazdasági-társadalmi viszonyokban gyökerező tényezők (életszínvonal, munkakörülmények, lakásviszonyok, táplálkozás stb.) hatását is mérhetővé teszik a megbetegedésre való hajlam, illetve a betegségekkel szembeni ellenállóképesség alakulására. A matematikai statisztikai elemzés a lakóházak számának növekedését mutatta a halandóság csökkenéséhez legnagyobb mértékben hozzájáruló tényezőnek, s mivel a laksűrűség ebben az időszakban csak aránylag szerény mértékben csökkent, a szerzők szerint e pozitív hatás az újonnan épült lakóházak minőségére vezethető vissza. Az új házak már az egészségügyi szempontokat figyelembe vevő szabályozás keretei között épültek, el voltak látva vízvezetékkel, csatornázással, vízöblítéses WC-vel. Azaz e mutató kiemelt súlya közvetve a közegészségügyi szabályozás és a beruházások döntő szerepére utal. A szerzők rámutatnak, modelljük egyelőre nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy a halandóság csökkenésében szerepet játszó valamennyi tényezőt jelentőségének megfelelően vegye figyelembe, és