Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - Simon Gunn - Robert J. Morris (szerk.): Identities in Space: Contested Terrains in the Western City since 1850 Ismerteti: LUGOSI ANDRÁS

Identities in Space: Contested Terrains in the Western City since 1850 Szerk.: SIMON GUNN - ROBERT J. MORRIS Aldershot - Burlington, USA - Singapore - Sydney, 2001. Ashgatc, (Historical Urban Studies*) 248 p. „A 19. század nagy rögeszméje, ahogyan mi ismerjük, a történelem volt: a fejlődés és a stagnálás, a válság és a ciklus, a felhalmozó múlt témáival [...]. A jelen korszak talán mindenek felett a tér korszaka lesz. A szimultaneitás korszakában vagyunk: a mellérendelés, az egymás mellettiség és a széthullás korában. Ebben a pillanatban, azt hiszem, a világról való tapasztalatunk nem az időn átívelő hosszú életű fejlődésről, hanem egy saját szálaival pontokat összekötő és átmetsző hálózatról szól." Ezzel a Foucault-idézettel kezdi a könyvhöz írt bevezető tanulmányát a kötet egyik szerkesztője, Simon Gunn, aki a leicesterí egyetemen (The School of Historical Studies, Centre for Urban History) a várostörténet professzora. A francia történész-filozófustól vett idézet pedig rögtön egy paradoxonra hívja fel a figyelmünket. Hogyan beszélhetünk a Gunn írásának címében is szereplő térbeli fordulatról, mikor talán az egész 20. századot a tér korszakának nevezhetjük. Zavarunk azonban csak tovább nő, amikor a várostörténetre irányítjuk figyelmünket. A városkutatásban már a chicagói iskola első nemzedékének idején is kiemelt szerepet kapott a város térbeliségének problémája, elég csak Burgess jól ismert tanulmányára és a chicagói városszociológiával sztereotípiaszerűen összenőtt koncentrikus körök metaforájára gondolnunk. De nem volt ez másképp a várostörténetben sem. A Dyos, Lawton és mások nevéhez fűződő, a 19. századi nagyvárosok morfológiájára irányuló kutatások a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején a társadalmi-térbeli szegregációnak a brit nagyvárosokra gyakorolt hatását vizsgálták. Ezek a széles empirikus adatfeltárásra épülő munkák a városi társadalom lakóhelyi mintázatának, a mobilitásnak és a társadalmi interakciónak a kérdéseit helyezték előtérbe. De ez jellemezte a leginkább Nagy-Brittaniában és az Egyesült Államokban elterjedt ún. közösségi tanulmányok (community studies) hagyományát az 1950-1960-as években, és a történeti-földrajzi szemléletű városkutatást is az 1970-1980-as években. Nem tekinthető tehát magától értetődőnek az a fejlemény, amelyet a nyolcvanas évek végétől tapasztalhatunk, hogy a térbeli fordulat, amiről a kulturális földrajz művelői (pl. Edward Soja, David Harvey) kifejezetten a posztmodernizmus neve alatt kezdtek beszélni, termékeny talajra talál az angolszász várostörténet-írásban. Már csak azért sem, mert eredeti megfogalmazásában az elmélet nem csak történetietlen volt, hanem egyenesen egy történeti jellegű látás* Ennek a recenziónak a megírását a könyv kiadója, az Ashgate Publishing által rendelkezésünkre bocsájtott recenziós példány tette lehetővé, amiért a szerkesztőség ezúton is szeretné köszönetét kifejezni. A sorozatot JEAN-LUC PINOL (Centre de Recherches Historique sur la ville, Strasbourg) és RICHARD RODGER (University of Leicester) szerkeszti. ** Foucault, Michel: Of Other Spaces, In: Diacritics, Vol. 16, No. 1. (Spring, 1986), 22. p. *** BURGESS, ERNEST W.: The Growth of the City: An Introduction to a Research Project. In: The City. Szerk. : PARK, ROBERT EZRA - BURGESS, ERNEST W. - MCKENZIE, RODERICK D. Chicago, 1925. The University of Chicago Press, 47-62. p., magyarul: Uő.: A városfejlődés: hipotézisek egy kutatási javaslathoz. In: Városszociológia. Szerk.: SZELÉNYI IVÁN. Budapest, 1973. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 147-160. p. A fordító megnevezése nélkül.