Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák: válás Debrecenben 1793-1848 Ismerteti: LUGOSI ANDRÁS

péken élők. „Érdekes, hogy saját státusuktól függetlenül az emberek leginkább a hasonló státu­súnkat látják maguk körül, vagyis a középosztályos családok nagyobb arányban inkább közép­osztálybelieket látnak maguk körül, míg a munkáscsaládok inkább a tisztességes szegényeket veszik észre." (240. p.) A térbeli és társadalmi mobilitást vizsgálva a disszertáció több ponton ismét váratlan eredményre jut: egyfelől cáfolja azt a közvélekedést, hogy „a lakótelepre születni kell." Az ide költözők több mint fele belvárosi régi épületből vagy családi házból érkezik és 72%-uk úgy gondolja, hogy ezzel javult a helyzete. Csizmady úgy fogalmaz: „Úgy látszik, hogy a lakótelepi életforma - minden ellenkező jóslással szemben - továbbra is megtartja vonzerejét és nem csak azok költöznek lakótelepi lakásba, akik már korábban is ott laktak." (252. p.) A szerzőt érdeklő további kutatások irányára következtethetünk a záró fejezetből. Ebben szempontokat sorol fel, amelyek (akár a döntéshozók számára is) fontosak lehetnek a lakótele­pek revitalizációjának során. Visszatérve a berlini példákra, valamint ismételten rápillantva a lakótelep-építés folyamatára, a kiutalások gyakorlatára és a népesség struktúrájára, végül ja­vaslatot tesz egy rehabilitációs sémára, amely abból indul ki, hogy a lakótelepek sorsa az önbe­teljesítő jóslat elvén alapul: minél jobban lecsúszik, annál többen elhagyják azok közül, akik a lecsúszástól megmenthetnék. A szerző ezért azt javasolja, hogy a rehabilitációs programok ne csak a különböző támogatási formák bevezetésére koncentráljanak, hanem törekedjenek a ter­vezésbe és a munkálatokba bevonni a lakótelepeken élőket is. Csizmady Adrienne kitartó, pontos és alapos munkával tárta fel a lakótelepek múltját és adott világos képet a jelenlegi állapotról. Bár csak a fővárosi lakótelepeket vonta be vizsgálódá­sai körébe, vállalkozása mégis olyan eredményekkel járt, amely erős fundamentuma lehet a to­vábbi kutatásoknak. Mihalik Judit MÁTAY MÓNIKA Törvényszéki játszmák: válás Debrecenben 1793-1848 Debrecen, 2006. Csokonai, 252 p. Mátay Mónika könyve bátor vállalkozás a kiadó és a szerző részéről egyaránt. A debreceni Csokonai Kiadó ugyanis nemcsak egyszerűen arra vállalkozott, hogy az első debreceni válások történetét feldolgozó szakmunkát adjon ki, de a szerzőt egyenesen egy olvasható és eladható történelmi munka megírására kérte fel, amely számíthat a téma kutatása iránt elkötelezett törté­nészekből, szociológusokból, pszichológusokból és jogászokból álló szakmai köröknél széle­sebb, feltehetőleg nemcsak debreceni olvasóközönség érdeklődésére is. A kiadó részéről ez az ötlet azért tűnik váratlannak és merésznek, mert az elmúlt években az általuk kiadott müvek néha még a viszonteladókhoz sem nagyon jutottak el, azAnnales-iskola negyedik nemzedéké­nek munkásságát bemutató kötetüket pedig a fogyasztók szempontjából minden túlzás nélkül Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Szerk.: CZOCH GÁBOR - SONKOLY GÁBOR. Debrecen, [2000.] Csokonai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom