Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - Susanne Claudine Pils: Schreiben über Stadt. Das Wien der Johanna Theresia Harrach 1639-1716 Ismerteti: DOMINKOVITS PÉTER

(272-297'. p.) amellett, hogy érzékelteti a szerző által áttekintett forrásanyag hatalmas mennyiségét, igen jól használható a pozsonyi és eperjesi végrendeleteket a későbbiekben kutatni szándékozók számára, de a kötet Sopronra vonatkozó megállapításainak visszakeresését nem könnyíti meg. Összefoglalásképpen azt mondhatjuk, hogy Szende Katalin munkája, amely a középkori Magyarország anyagi kultúrája egy szeletének bemutatására tesz kísérletet, egyedülálló vállalkozás a hazai történeti irodalomban. Nemcsak azért, mert kevés magyar középkor kutató foglalkozik az anyagi kultúra kutatásával, hanem azért is, mert monografikus formában egyetlen középkori városunkkal sem foglalkozott még ebből a szempontból a történetírás, különösen nem végrendeleti forrásanyag alapján. A szerző könyvének jelentőségét abban látom, hogy három város konkrét példáján keresztül meggyőzően bizonyítja: középkori városaink gazdaságos társadalomtörténete szempontjából megkerülhetetlen ennek a kiaknázatlan forrástípusnak a kutatásba való bevonása. De a konkrét vizsgálatok során alkalmazott metodológiai eljárások módszertanilag is elengedhetetlenné teszik Az otthon a városban című kötet ismeretét mindazok számára, akik otthonosan akarnak mozogni ezen a szakterületen. Teiszler Éva SUSANNE CLAUDINE PILS Schreiben über Stadt. Das Wien der Johanna Theresia Harrach 1639-1716 Wien, 2002. Franz Deuticke, (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte, Bd. 36.) 352. p. A fiatal várostörténész, Susanne Claudine Pils (Wiener Stadt- und Landesarchiv, Wien) kötete műfaji szempontból nem könnyen besorolható. A könyv alapjául szolgáló forrásanyag, az Alsó-Ausztriában és Magyarországon (Mosón vármegye) is birtokos gr. Harrach család gazdag levéltárán alapul (Allgemeines Verwaltungsarchiv, Wien); itt találhatók Johanna Theresia Harrach férjének, Ferdinand Bonaventura Harrachnak írott napi feljegyzései, amelyek mennyiségük, tartalmi gazdagságuk miatt számos megközelítési, elemzési lehetőséget engednek meg. A kiindulás: a szerző az 1665-ben, majd 1676-1677 során írt napi feljegyzésekből egy férjétől távol, Bécsben élő arisztokrata hölgy szemszögéből kívánt várostörténeti szempontú munkát készíteni. Ugyanakkor a források jelzett tartalmi gazdagsága a vizsgálati szempontok körét is bővítette. A téma iniciálása nyomán több elemzési síkon, városépítészeti és társadalomtörténeti térbe helyezve jelenik meg Johanna Theresia Harrach mozgástere. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez utóbbi fogalom egyaránt vonatkozik a városi térben történő rendszeres és alkalmankénti mozgások vizsgálatára, és a társadalmi kapcsolatrendszer elemzésével a társadalmi közegben, térben történő mozgásra, valamint a társadalmi kapcsolatháló elemeire, működésére. E mozgásrendszerben a szerző - Símmel fogalmát használva - nem csak egyszerű térképként, hanem térbeli szociális konstrukcióként írja le a várost. így a funkcionális szempontú térhasználat elemzések társadalomtörténeti analízissel egészülnek ki, ami által pl. különösen részletes és differenciált képet kapunk a család lakóhelyeinek, különösen a Hamich palota helységeinek a használatáról, a családi háztartás