Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Békési Sándor: Városi mobilitás hálózatban. Gondolatok és adatok a bécsi tömegközlekedés kialakulásáról

2. ábra. A bécsi lóvasút (tramway) hálózata 1873-ban (KROBOT-SLEZAK-STERNHART 1972 nyomán) lctvc volt jelentős szerepük a város terjeszkedésének elősegítésében. A közlekedési hálózatra ugyanis hatással voltak a várospolitika mindenkori érdekei és a város térbeli-társadalmi tagozódása is. így az iparüző kispolgárság és annak politikai képviselői által szorgalmazott lóvasútépítés nemigen volt tekintettel az új ipari központokra. A századforduló előtt nem sokkal például az összesen harminc vonal közül csupán három vezetett a város gyorsan növekvő déli ipari övezetébe. Az akkoriban legmodernebb bécsi közlekedési eszköz hálózata tehát a nagyváros egyes mobilitási igényeit figyelmen kívül hagyta. A lóvasúti vonalak kiépítése a századfordulót követő időszakig a város növekvő behálózottságát szemlélteti (2—4. ábrák). Ennek során megfigyelhető Bécs túlnyomóan sugárirányú szerkezete és hálózati orientáltsága. A középpontot a Ringstraße vonala alkotja, amelynél számos járat futott össze, és amely nemcsak térbelileg, hanem közlekedéstechnikailag is meghatározó volt. A Ringstraße vonalán belül lévő városmagba - néhány rövid szakasztól eltekintve - nem vezethetett vaspálya. Csak az omnibusz érhette el a Stephansplatz-ot. Ez a kötött pályás jármüvekre vonatkozó belvárosi tilalom bizonyos fokig megtörte Bécs egyébként szigorúan centralisztikusan kialakí-