Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
MŰHELY - Kiss Zsuzsanna: „A város és az otthon". Beszámoló a brit Várostörténeti Társaság 2007. évi konferenciájáról
KISS ZSUZSANNA A VÁROS ÉS AZ OTTHON Beszámoló a brit Várostörténeti Társaság 2007. évi konferenciájáról 1 Az Urban History Group idén március 29-30-án rendezte meg szokásos évi konferenciáját A város és az otthon címmel Exeterben. A társaság nem formális szervezet, az évente megrendezésre kerülő konferenciák szervező bizottsága (amelyet idén Bob Morris, a University of Edinburgh, David Green, a londoni King's College és Simon Gunn, a leicesteri Centre for Urban History professzorai vezettek, s mintegy tucatnyi tagja volt) alkalomszerűen, a beérkező előadástervek véleményezésére és a konferencia lebonyolítására áll csak össze. Az összejövetelnek legutóbb (2006) Reading, azt megelőzően (2005) Leicester adott otthont. A kétnapos konferencián idén mintegy nyolcvanan vettek részt, mindenekelőtt a szigetország neves várostörténészei és fiatal kutatói, dc sokan érkeztek külföldről is: az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Nigériából, Írországból, Dániából, Franciaországból, Spanyolországból, Görögországból és Észtországból. A várostörténet mint kutatási téma sokszínűségét a jelenlévők számán túl az is jelzi, hogy a résztvevők között történészeken kívül számos földrajztudós és szociológus, regionális kutató is volt. A szervezők igyekeztek tág teret nyitni az előadók előtt, ennek érdekében igen általános cím mellett döntöttek (ez így volt az elmúlt években is, amikor a városi környezet és az emberi beavatkozás, illetve a városi megújulás és annak kihívásai kerültek a találkozók napirendjére). A város és az otthon viszonyának vizsgálatához az eredeti konferencia kiírás két kontextust kínált, amelyek többé-kevésbé a végső program kereteit is megadták. Egyfelől „a város mint otthon" értelmezését, amely szerint a központi kérdés az, hogy a különböző csoportok és személyek - köztük az újonnan érkezők és a bevándorlók - hogyan hozzák létre a maguk otthon- és valahová tartozás érzését a városban. A másik megközelítés alapján „a város mint otthonok együttese" a vizsgálat tárgya, s ennek megfelelően az ilyen értelemben vett otthont létrehozó kapcsolatok, viszonyok és struktúrák jelentik a fókuszpontot. Nem csak a témák és megközelítésmódok, de az előadók iránti nyitottság is meghatározta a két nap hangulatát. A plenáris- és kutatói előadások mellett ugyanis volt két szekció, amelyeket kifejezetten „ifjú kutatók" munkáira építettek a szervezők. E szekciókban diákok és frissen végzett kutatók mutatkozhattak be, illetve mutathatták be munkájukat: ezek az előadások jellemzően az első eredmények összefoglalására és főI A konferencián való részvétele idején a szerző a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj támogatását élvezte.