Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

MŰHELY - Szabó András Péter: Budapest középkori történetének nürnbergi forrásairól. Rövid kutatási beszámoló

mára szinte teljesen lecsendesedett, ám a régi városi levéltár és a kettévágott állagok teljes egyesítése, néhány iratcserét leszámítva továbbra sem történt meg. A két levéltáron kívül a középkori Nürnbergre vonatkozó forrásokat bőséggel őriz még a Városi Könyvtár (Stadtbibliothek Nürnberg) kézirattára is, illetve a Gemianisches Nationalmuseum, amelynek egyik osztálya, a Historisches Archiv kifejezetten levéltári jellegű anyagokat gyűjt. Míg az előbbi intézmény kézirataiból — a katalógusok tüzetes áttanulmányozása alapján — kevés hungarica előkerülése várható, addig az utóbbiban, kiváltképp a családi fondokban erre talán több esély nyílik. Itt kell röviden kitérni a nürnbergi patrícius családok levéltáraira, amelyek szintén szolgáltathatnak a középkori Budára és Pestre vonatkozó adatokat. Míg egy részüket letétként már a Germanisches Nationalmuseum, a városi levéltár, vagy az állami levéltár nürnbergi fiókja őrzi, addig egy másik felüket — Európa keleti felében szokatlan módon — továbbra is maguk a családok (illetve a kihalt családok birtokait megöröklő családok) kezelik, következésképpen ezek a levéltárak nem, vagy csak nagyon nehezen hozzáférhetőek, sok esetben rendezetlenek.

3 A történeti kutatás szempontjából pozitív fejlemény, hogy az önálló levéltárkezelés nehézségeivel szembesülve egyre több család bízza iratanyagát a három említett nürnbergi intézmény egyikére, újabban leginkább a Városi Levéltárra. Sajnos azonban általában jellemző a nürnbergi patrícius családok levéltáraira, hogy kevés forrást tartalmaznak a számunkra leginkább érdekes kereskedelem-történetről, mert a városi elit életmódjának 16. századi gyökeres változásával, a nemesi minták átvételével az ingatlanvagyon került előtérbe, és a kereskedelemre vonatkozó iratokat feleslegesnek ítélték. Ezért van az, hogy míg uradalmi számadásokat majd minden patríciusi anyagban találunk, addig a kereskedelmi könyvek nagyon ritkán maradtak fenn. Csak néhány család (Imhoff, Tucher) jelent kivételt, amelyek viszonylag későn hagytak fel az aktív üzlettel. A patríciusi levéltárak okleveles anyagából azonban számos értékes adat kerülhet elő. A továbbiakban a régi nürnbergi városi levéltár jelenleg két archívumban őrzött iratanyagának budai és pesti vonatkozásait kívánjuk áttekinteni.

4 A Nürnbergi Állami Levéltár (Staatsarchiv Nürnberg) Ahogyan az már említésre került, a régi városi iratanyag nagyobbik része ennek az intézménynek az őrizetében van. A fond számos sorozatra oszlik, amelyeket itt, akárcsak magukat a segédkönyveket, repertóriumnak neveznek, ami egy kissé félrevezető, mert a segédkönyvek egy részéhez nem tartozik forrásanyag, ezek több sorozat anyagát egy 3 Ezek jegyzékét megtaláljuk: FRIEDRICI I 2001. 4 Az általános tájékozódásban Nürnberg történetének ismert magánkutatói: Kari Kohn illetve Bertold Haller von Hallerstein nyújtották a legtöbb segítséget.