Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban
volt". Az új képviselőtestület tagjai megértették, hogy folytatni kell a rehabilitációt, a leállítás lehetősége nem merült fel. Ebben az időszakban vonult ki az OTP a területről, a kivitelező vállalat és az IKV pedig megszűnt, illetve átalakult. Összegzés Az előző oldalakon beszámoltam számos, remélem az olvasó számára is érdekes tényről, folyamatról, a várospolitika és a rehabilitáció változásairól, az egyes területek sorsáról. Az eredeti kérdésre adott válasszal, hogy mikor és miért alakult ennyire eltérően a két városrész: középső-Józsefváros és középső-Ferencváros sorsa, még adós maradtam, és attól félek, „végső választ" most sem tudok adni. Az elkövetkező néhány oldalon csupán feltevéseket, magam és interjúalanyaim hipotéziseit mutathatom be. Feltehetően ezen faktorok (is) közrejátszhattak a mai „végeredmény", azaz a két terület eltérő helyzete, állapota kialakulásában, azonban szerepük, súlyuk megállapítása számomra lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A két városrész életében két nagy fordulópontot különböztethetünk meg, még akkor is, ha ezek a „pontok" időnként hosszú évtizedekre széthúzódtak. Az első a rekonstrukciós átépítés elindulása (Józsefváros), illetve el nem indulása (Ferencváros) az 1960-as, 1970-es években; a második a rehabilitációs szemlélet térhódítása idején a rehabilitáció megindulása (Ferencváros), vagy el nem indulása (Józsefváros) az 1986-os rehabilitációs koncepció és a rendszerváltás között eltelt pár év során. 1) Az első fordulóponttal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az 1940-es évek terveiben gyökerező elképzelések, melyek az 1960-as és 1970-es ÁRT-ben is szerepeltek, mindkét terület rekonstrukcióját előirányozták. Józsefvárosban 1962-ben megindult a tervezés, bár a '60-as évek közepének megszorításai során, magas szanálási aránya miatt, majdnem ugyanúgy lekerült a napirendről, mint középső-Ferencváros rekonstrukciója. Az addigra elkészült, és elfogadott tervek, valamint azok nyilvánosságra hozatala (!) miatt végül kisebb léptékben, de elindult a megvalósítás. Újabb lendületet 1969-től kapott, amikor a paneles technológia térnyerésével átalakították a terveket, és megépült a Szigony utcai lakótelep, majd egészen az 1980-as évekig „csordogált" az építkezés. Eközben a középső-Ferencváros 1960-tól ugyanígy rekonstrukciós területnek minősült, dc mivel még az előkészítése sem indult el a III. ötéves tervben, a későbbiek során is egyre csúszott a kezdés. A gazdasági megszorítások és a szanálási arányok csökkentése érdekében 1973-ban és 1977-ben újra és újra elhalasztották a rekonstrukciót. A valódi fordulópontot tehát 1962-63 körül találjuk, az azt követő 20 évben „csak" az ott és akkor kialakult elsőbbség következményeit görgették tovább. Meg kell állapítani azonban, hogy ez a fordulópont csak utólag tűnik ilyen jelentősnek. A korabeli tervekben mindvégig szerepelt Ferencváros rekonstrukciója is, tehát a 20 év során mindvégig 53 Interjú Sárkány Csillával, RÉV8 Rt.