Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban

gozott, politikailag, műszakilag cs mindenkeppen annyira előkészített, hogy nagyon nehéz lenne eltérni tőle és talán nem is ajánlatos." - hangzott el a VB-ülésen.

32 Ugyanezt a Fővárosi Tanács ülésén kissé eltérően indokolták: „A Fővárosi Tanács városrendezési osztálya megvizsgálta a III. és IV. ötéves tervben épülő lakótelepek létesítésérc szolgáló területeket, és kitűnt, a VIII. kerület Üllői út-Baross utca-Illés utca-Nagykörút által határolt területen a szanálás nagy mérve ellenérc jogos és szükséges az új beépítés megindítása. (...) Gondolni kell arra is, hogy Budapesten a belső kerületekre súlyt kell helyezni, hogy a Belváros közelében ne legyenek földszintes düledező házak, amikor a külső kerületekben szép, magas beépítésű, jó, modern városrendezési tervek alapján tudunk lakótelepeket építeni."

33 Ekkor csak a Tömő utcában biztosítottak területet három épület számára, egyenként 192, összesen 576 lakással. A kerület 1965-ben beszámolót készített a Fővárosi Tanácsnak részére munkájáról, cs főként a rekonstrukció helyzetéről. Eszerint „a VIII. kerület indokolt szanálását igen nagymértékben gátolja az a helytelen nézet, hogy az új lakótelepi építkezésekhez viszonyított magas szanálási arány miatt az építkezés gazdaságtalan. A BUVÁTI-nak a fővárosban 23 helyen végzett felmérése és számításai szerint a VIII. kerület szanálása a viszonylag magas bontási hányad mellett is a leggazdaságosabbak közé tartozik."

34 Gondot jelentett a kerületnek, hogy nem tudtak választ adni a lakosság kérdéseire, hogy mikor szanálnak, milyen lesz az építkezés üteme. Az alapvető probléma már ekkor a szanálás elhúzódása volt. A gyors kezdés (reménye) miatt annak idején sok házat soroltak olyan kategóriába, melyben csak közvetlen életveszély-elhárítás történhetett, a lakosság az évek óta húzódó szanálás miatt elégedetlenné vált, ezért a HKI kénytelen volt ezen házakra is pénzt fordítani. A hozzászólások nagy része a szanálás, építés meggyorsítását támogatta. 1965 őszén a BVTV Kutatási Osztálya szociológiai vizsgálatot tartott a Józsefvárosi rekonstrukció két tömbjében az Üllői út - Futó utca - Nagytemplom utca - Práter utca - Nap utca által határolt területen. 531 lakásban 633 családdal, kb. 2000 fővel töltettek ki kérdőívet. „E városrész teljes rekonstrukciójának tervei elkészültek, és nyilvánosság elé kerültek. A lakók többsége előtt ismert tény volt, hogy előbb vagy utóbb az ő lakóházuk is bontásra kerül."

35 A vizsgálat megállapításai szerint a területre, épületeit és lakosságát tekintve is, elöregedés voltjellemző. Iskolázottság terén a középrétegek túlsúlya, sok nyugdíjas fizikai dolgozó jelenléte és alacsony mobilitás jellemezte a területet. A környék pozitívumaként a lakók leggyakrabban a jó megközelíthetőségét és a városrész hangulatát, negatívumai között leginkább a társadalmi környezetet említettek. „Amikor - a térképen történő lehatárolás után - először mentünk ki a helyszínre, hogy a felvétellel kapcsolatban közvetlen benyomásokat szerezzünk, tél volt, és 32 BFL XXIII. 102.a. 376. kötet. Jós György, Fővárosi Tanács VB ülése, 1965. október 27. 33 BFL XXIII. 101.a. Fővárosi Tanács ülése, 1965. november 29. 34 BFL XXIII. 101.a. 57. kötet. dr. Suhajda József: Beszámoló a VIII. kerületi tanács VB 1964. évi pártós kormányhatározatának teljesítéséről, 1965. november 10. Melléklet a Budapest Főváros Tanácsa 1965. november 26-i ülésének jegyzőkönyvéhez. 35 BVTV: Budapesti városszociológiai vizsgálatok, témafelelős: Szűcs István, 1966. október.