Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Tomay Kyra: Józsefváros és Ferencváros - két rehabilitációs kísérlet a fővárosban

újjáépítése az első 15 éves lakásépítési terv keretében zajlott. Ekkor határozták el a középső-Józsefváros szanálását. Az 1960-as évektől kezdve a szanálási programra hivatkozva elmaradtak a felújítások. Józsefvárosi rekonstrukció L ütem, az 1962-es terv A Fővárosi Tanács VB 1962. augusztus 28-i ülésén elhangzottak szerint: „A tömeges lakásépítésnek a maga elsődleges rendeltetése, vagyis a lakosság megfelelő lakással való ellátása mellett a gazdaságosság és a tervszerű városépítés követelményeit is ki kell elégítenie. Éppen ezért az építkezések területi elosztásánál a város túlzott területi növekedésének ellensúlyozásaképpen folyamatosan az egyes belsőbb elavult városrészek újjáépítését is biztosítani kell. E müvelet szükségességének indoklásában az elsőrendű városfejlesztési és közegészségügyi, valamint lakáspolitikai szempontok mellett az a gazdasági követelmény is döntő szerepet játszik, hogy a kapitalista időkből örökölt elöregedett lakóházak és lakások fenntartása, sőt esetleges kényszerű korszerűsítése is egyre súlyosabb tehertételként jelentkezik, és mind több műszakilag is helytelen beruházást követel meg."

29 A Fővárosi Tanács VB ennek tudatában utasította a Városrendezési és Építészeti Osztályt, hogy vizsgálja meg Budapest elavult részeit, főleg a VIII. kerület túlzsúfoltan beépült és bontásra érett részét, hogy ott reális-c a szanálás. A vizsgálat megállapításait és a Részletes Rendezési Tervet (RRT) még ugyanebben évben a Végrehajtó Bizottság elé terjesztették. A BVTV által készített szanálási és beépítési terv a József körút - Baross utca - Illés utca - Üllői út által határolt zsúfolt, egészségtelen területre vonatkozott. Az újjáépítés itteni elkezdésének indoka az volt, hogy Józsefváros a legrosszabb állapotú, legavultabb városrész, magas laksürüséggel, miközben ez a második legnagyobb munkáskerület. A tervben ekkor még az szerepelt, hogy a földszintes és egyemeletes házakat mindenképpen lebontják, a magasabbakat csak akkor, ha az előnyös, vagy elkerülhetetlen. A beépítést középmagas típusházakkal kívánták megoldani. Az 1962-es terv még a József Attila lakótelephez hasonló városrész létesítését tervezte hagyományos technológiával. Az úthálózatot nagyjából megőrizni, az ipari, kereskedelmi és raktározási funkciókat kitelepíteni, a zöldfelületet növelni kívánták. A lakások 71%-át (a lakosok 63%-ával) tervezték szanálni. A terv nagyjából 5000 lakás építését javasolta. „A szanálás végrehajtásának eldöntése elsősorban építéspolitikai és egész társadalmunkat érintő gazdaságpolitikai kérdések függvénye, ezért gazdasági vonatkozásai kizárólagos elbírálási alapot nem szolgáltatnak."

30 Az I. ütemre vonatkozó javaslat 1963-1965 között a Jázmin -Tömő - Szigetvári utcák által határolt területen 300 szövetkezeti lakás építését tervezte 9 szintes házakban. 29 BFL XXIII. 102.

a. VIII. kerület Józsefváros belső részének újjáépítési terve, Budapest Főváros Tanácsa VB, VIII. Városrendezési és Építészeti Osztály, 1962. augusztus 28. 30 BFL XV. 17.C.301 .b. 12. doboz. Budapest VIII. kerület szanálási és beépítési terve, műleírás, BVTV, 1962. június 30.