Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Kőszeghy Lea: Tömeges lakásépítés és várostervezés. A budapesti várostervezés szociológiai elemzése

rülct felemelésében többek között szerepet játszott, hogy az előírt 48 m túl kevésnek bizonyult pl. kétgyerekes családok számára). A járulékos beruházások körének meghatározása (oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, szolgáltató, kulturális, közösségi létesítmények) a komplexitásra törekvés jegyében történt, a beköltözők bizonyos - jellegében és mértékében államilag elismert-meghatározott-szükségleteinek kielégítésére. Ezzel összefüggésben a lakásépítési program célja szerint „már régen nem egyszerűen lakószobák építésének a programja, hanem városrészek, városközpontok, városnegyedek építésének komplex programja."

55 A normatívák által meghatározott intézmények körét és mennyiségét, mivel a tapasztalatok szerint nem volt elégséges a lakosság kiszolgálására (különösen a gycrekintezmények tekintetében), a IV. ötéves tervhez kapcsolódóan felülvizsgálták. A különféle állami normatívák szoros kereteket szabtak a tervezőknek, nagymértékben uniform - a városszerkezetben való elhelyezkedéstől, az odatelepülő lakosság társadalmi jellemzőitől stb. függetlenül kialakításra kerülő - lakóegyütteseket határoztak meg. Az állami lakásokra vonatkozó normatívák - mivel átlag-alapterületet írtak elő - elvileg lehetőséget teremtettek volna változatosabb lakóegyüttesek megépítésére, de mivel a normatívákat egységenként kellett „hozni", méghozzá előre meghatározott elemekből, kevés variációs lehetőség maradt. Emellett a főváros beruházó vállalata megkötötte a különféle lakás-típusok arányát is. A forrásosztó állammal szemben a tanácsok - amelyeknek pl. a járulékos cs kapcsolódó beruházásokat tekintve elvileg lehetősége lett volna a központi döntésektől eltérni, de csak saját források igénybevételével - önálló fejlesztési forrásaik korlátozottsága folytán erősen kiszolgáltatottak voltak. A normák, előírások változása pedig sokszor a tervek többszöri átdolgozását tette szükségessé, ami - azon túl, hogy tervezői plussz-munkát igényelt meghosszabbította a tervezési folyamatot. Házgyári technol ági a A lakótelep-építés lehetőségeiben a házgyárak megjelenése hozott fordulatot, volumenét és az általa létrehozott urbanisztikai minőséget tekintve is, és bár maga a technológia alapjaiban nem tért cl a számos Nyugat-Európái országban használttól, a specifikus társadalmi-gazdasági közegben mégis specifikus eredményeket hozott létre. A házgyárak beindulásához nagyon nagy várakozások fűződtek, mind a lakásépítés mennyiségét, mind minőségét illetően. Ezek a várakozások tükröződtek a 15 éves terv majd az ötéves népgazdasági tervek által meghatározott, az évek során emelkedő lakásmennyiségben. A megépült házgyárak végül legalább annyira jelentettek kényszert, mint lehetőséget a lakásépítés számára: „ezeket a házgyárakat megvettük, csináljuk, rendben van még akkor is, ha a kapacitást nem tudjuk kihasználni."

56 A lakástermclésben végül a 55 BFL XXIII. 102.a. A Fővárosi Tanács Végrehajtó-bizottságának ülése 1970. december 23. Jelentés a IV. és V. ötéves fővárosi lakásépítési program előkészítésének helyzetéről.